Back to top

Vadászat az éj leple alatt - Optikai eszközök, és az éjjellátó kérdésköre

A technológia fejlődése a vadászatban is megmutatkozik, számtalan kelléket és felszerelést dobtak piacra innovatív megoldásokkal, amitől azok praktikusabbak és hatékonyabbak lettek. Vadászruházattól kezdve a puskákon át egészen a lőszerekig, számtalan újításon mentek keresztül ezek az eszközök, és így történt ez az optika területén is: az éjjellátók használata napjainkban számtalan kérdést felvet…

Az optikai eszközök nemcsak arra alkalmasak, hogy segítségével a vadat terítékre hozzuk, hanem hogy kiválasszuk azt az egyedet, amelyet puskavégre szeretnénk hozni.

A kiválasztás során figyelemmel kell lenni a vad életkorára, nemére, agancsának/szarvának milyenségére, minőségére, emiatt kifejezetten fontos egy olyan eszköz, ami mindezt nagyobb távolságból is lehetővé teszi.

Éppen ezért a látcső (keresőtávcső) használata a vadászat során kötelező.

Golyós puskát lehet szabad irányzékkal vagy céltávcsővel ellátva is használni. Utóbbi jelentősen megkönnyíti a pontosabb célzást, különösen szürkületben, vagy a lővilág végéhez közeledve.

A vadásznak azonban az optikai eszközeinek megvételekor figyelembe kell venni az életkorát és szemének teljesítőképességét is.

Ezenkívül a látcső nagyítását, az objektív méretét, szürkületi értékét, fényerejét és a látómező nagyságát is mérlegelnie kell.

A látcsövek két különböző optikai egység egymáshoz rögzítésével keletkeznek. A binokuláris szó is ezt tükrözi, nem véletlenül hívják egyes tájegységeken belül binoklinak vagy kukkernek ezeket az eszközöket. Az objektív oldalirányban és magasságban fordított képet hoz létre, míg az összekötő híd az állítókerékkel a két távcső egy egységgé foglalásán túl a csuklós kialakításának köszönhetően lehetővé teszi a két szemlencse legkedvezőbb beállítását, az éles kép leképezését.

A céltávcső használata több előnyt is jelent a nyílt irányzékhoz képest.

Nyílt irányzékkor négy pontot kell a szemünkkel egy egyenesbe hozni: a céltárgyat, a célgömböt, a nézőkét, illetve a szemünket, azonban a céltávcső használatakor ez három pontra redukálódik: a szálkeresztre, a célra és a szemünkre.

Az objektív és az okulár több lencséből álló, összeragasztott lencserendszer. A szálkeresztet kétféleképpen építik a céltávcsövekbe: vagy vékony fémszálból legyártják a szálkeresztet és közvetlenül beleépítik a távcsőházba, vagy rámaratják az üveglemezre és azt építik be. Az oldal- és magasságállító csavarokkal lehet a szálkeresztet és annak képét mozgatni, ami a fegyver belövéséhez elengedhetetlen.

A céltávcsöveket masszív fémházakba szerelik, általában acél- vagy alumíniumötvözetből gyártják. Nagyításuk nemcsak fix nagyítási értékű lehet, hanem úgynevezett variábilis is, melyek általában 1,5-6, 2,5-10, 3-12-szeres nagyítási érték között állíthatók.

Használatukkor ügyeljünk arra, hogy úgy állítsuk be a céltávcsövet a puskára, hogy szemünk megfelelő távolságra legyen az okulártól (az ideális lőtávolság 6-8 cm).

Máskülönben a lövést követően a hirtelen, nagy erővel hátramozduló puska a céltávcsövet homlokunkhoz, orrnyergünkhöz üti, ezért eleinte ajánlott gumi távtartót alkalmazni.

Napjainkra azóta hazánkban egyre elterjedtebbek, ugyanakkor eltérő véleményt generálnak az éjjellátó készülékek, amelyek az éjszakai vadászatot tehetik eredményessé.

A Vadászati törvény erre vonatkozó rendelkezése szerint tiltott „elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök” használata. Vagyis csak olyan eszközök tartoznak ide, amelyek kifejezetten célzóeszközök, nem pedig célzásra is alkalmas eszközök. Vagyis a beépített szálkeresztes éjjellátó vagy hőképalkotó, kifejezetten céltávcsőnek gyártott eszközök tartoznak ebbe a kategóriába.

Bár a vadászati törvény 37/A. § (3) bekezdése kimondja, hogy „A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátása során éjjellátó keresőtávcsövet is használhat”, ami alapján megállapítható, hogy éjjellátó keresőtávcső csak a hivatásos vadásznál lehet jogszerűen. Ennek ellenére, ha sportvadásznál van ilyen eszköz, az nem tiltott vadászati eszköz, mivel nem célzóeszköz.

Ennél fogva a rendelkezés igen ellentmondásosnak tűnik.

Következő cikkünkben e ellentmondásosságra keresünk választ, valamint kifejtjük az éjszakai vadászatok során használt éjjellátók hasznosságát vagy éppen etikátlan alkalmazását.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Vadgazdálkodási helyzetkörkép

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szóvetés című podcast-beszélgetésében Győrffy Balázs, a NAK elnöke Jámbor Lászlót, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnökét kérdezte a hazai vadászat aktuális helyzetéről. A beszélgetésben érintették a pandémia vadgazdálkodásra gyakorolt hatását, az új vadkárprotokollt, az ASP helyzetet, valamint a Vadgazdálkodási Alap jelen állását is.

Rekord árbevétel a CLAAS-nál

A pandemiás időszak ellenére a CLAAS az elmúlt évben 4,042 milliárd eurós árbevételt ért el, és először lépte át a 4 milliárdos határt. A 2019-ben elért 3,898 Mrd eurót, 144 millió euróval (+3,7 %) sikerült túlteljesíteniük. A cégcsoport adózás előtti nyeresége tavaly 16,5 százalékkal nőtt, és meghaladta a 158 millió eurót.

Innovatív megoldások a kiváló minőségű sertéshús előállításáért

Magas biológiai értékű sertéshús előállítására csaknem kétmilliárd forintos uniós és hazai támogatásból négyéves projektet zárt le a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kaposvári campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében - közölték a konzorcium tagjai kedden az MTI-vel.

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.

Magyarország lemaradt a drónok üzleti célú hasznosításában

Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.

Újra látták 180 év után a titokzatos madarat a borneói esőerdőben

Száznyolcvan évvel azután, hogy utoljára látták a verébfélékhez tartozó titokzatos feketeszemöldökű madarat, a Malacocincla perspicillatát, helybéliek újra láttak és befogtak egy példányt a borneói esőerdőben.

Érdemes figyelni a túrázóknak a vaddisznók ellési időszaka miatt

Az Agrárminisztérium (AM) a Facebook-oldalán a túrázókat arra figyelmeztette, legyenek óvatosak, ha csíkos kismalacot látnak. Fontos, hogy a turistautakról ne térjenek le, a kutyát pórázon sétáltassák, és sötétedés előtt hagyják el az erdőt - áll a bejegyzésben.

A legújabb tárolási módszerek

A koronavírus-járvány miatt fölértékelődött az élelmiszerbiztonság, aminek egyik fontos tényezője a megfelelő tárolás. Számos módszert dolgoztak ki a gyümölcsök minél hosszabb eltartására, a szabályozott légterű hűtőtárolás az 1950-es évek óta bevált gyakorlat.