Vadászat az éj leple alatt - Optikai eszközök, és az éjjellátó kérdésköre

Az optikai eszközök nemcsak arra alkalmasak, hogy segítségével a vadat terítékre hozzuk, hanem hogy kiválasszuk azt az egyedet, amelyet puskavégre szeretnénk hozni.

A kiválasztás során figyelemmel kell lenni a vad életkorára, nemére, agancsának/szarvának milyenségére, minőségére, emiatt kifejezetten fontos egy olyan eszköz, ami mindezt nagyobb távolságból is lehetővé teszi.

Éppen ezért a látcső (keresőtávcső) használata a vadászat során kötelező.

Golyós puskát lehet szabad irányzékkal vagy céltávcsővel ellátva is használni. Utóbbi jelentősen megkönnyíti a pontosabb célzást, különösen szürkületben, vagy a lővilág végéhez közeledve.

Ezenkívül a látcső nagyítását, az objektív méretét, szürkületi értékét, fényerejét és a látómező nagyságát is mérlegelnie kell.

A látcsövek két különböző optikai egység egymáshoz rögzítésével keletkeznek. A binokuláris szó is ezt tükrözi, nem véletlenül hívják egyes tájegységeken belül binoklinak vagy kukkernek ezeket az eszközöket. Az objektív oldalirányban és magasságban fordított képet hoz létre, míg az összekötő híd az állítókerékkel a két távcső egy egységgé foglalásán túl a csuklós kialakításának köszönhetően lehetővé teszi a két szemlencse legkedvezőbb beállítását, az éles kép leképezését.

A céltávcső használata több előnyt is jelent a nyílt irányzékhoz képest.

Nyílt irányzékkor négy pontot kell a szemünkkel egy egyenesbe hozni: a céltárgyat, a célgömböt, a nézőkét, illetve a szemünket, azonban a céltávcső használatakor ez három pontra redukálódik: a szálkeresztre, a célra és a szemünkre.

Az objektív és az okulár több lencséből álló, összeragasztott lencserendszer. A szálkeresztet kétféleképpen építik a céltávcsövekbe: vagy vékony fémszálból legyártják a szálkeresztet és közvetlenül beleépítik a távcsőházba, vagy rámaratják az üveglemezre és azt építik be. Az oldal- és magasságállító csavarokkal lehet a szálkeresztet és annak képét mozgatni, ami a fegyver belövéséhez elengedhetetlen.

A céltávcsöveket masszív fémházakba szerelik, általában acél- vagy alumíniumötvözetből gyártják. Nagyításuk nemcsak fix nagyítási értékű lehet, hanem úgynevezett variábilis is, melyek általában 1,5-6, 2,5-10, 3-12-szeres nagyítási érték között állíthatók.

Máskülönben a lövést követően a hirtelen, nagy erővel hátramozduló puska a céltávcsövet homlokunkhoz, orrnyergünkhöz üti, ezért eleinte ajánlott gumi távtartót alkalmazni.

Napjainkra azóta hazánkban egyre elterjedtebbek, ugyanakkor eltérő véleményt generálnak az éjjellátó készülékek, amelyek az éjszakai vadászatot tehetik eredményessé.

A Vadászati törvény erre vonatkozó rendelkezése szerint tiltott „elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök” használata. Vagyis csak olyan eszközök tartoznak ide, amelyek kifejezetten célzóeszközök, nem pedig célzásra is alkalmas eszközök. Vagyis a beépített szálkeresztes éjjellátó vagy hőképalkotó, kifejezetten céltávcsőnek gyártott eszközök tartoznak ebbe a kategóriába.

Bár a vadászati törvény 37/A. § (3) bekezdése kimondja, hogy „A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátása során éjjellátó keresőtávcsövet is használhat”, ami alapján megállapítható, hogy éjjellátó keresőtávcső csak a hivatásos vadásznál lehet jogszerűen. Ennek ellenére, ha sportvadásznál van ilyen eszköz, az nem tiltott vadászati eszköz, mivel nem célzóeszköz.

Következő cikkünkben e ellentmondásosságra keresünk választ, valamint kifejtjük az éjszakai vadászatok során használt éjjellátók hasznosságát vagy éppen etikátlan alkalmazását.