Back to top

A "bio" nem úri huncutság

A Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán és környezetében csaknem 30 éve biogazdálkodik egy család. Vallják, jó ez a jószágoknak, a termőföldnek, és a bioélelmiszert fogyasztóknak egyaránt.

MMG - A "bio" nem úri huncutság

Ware Borbála, aki és férje, Péter 1994-óta biogazdálkodnak. Négy magyar szürkemarhával kezdték, ám amikor a legnagyobb volt a gazdaságuk 24 szürke marha, két ló, tíz disznó, öt, liba, számos kacsa és tyúk is tartozott a portához. Fogadtak önkénteseket is a világ minden tájáról, hogy a bio-, és tájgazdálkodást tanítsák nekik. A falusi turizmus keretein belül szálláshelyet, és friss tejtermékeket is kínáltak a hozzájuk érkezőknek. Napjaikra ugyan jóval kisebb a gazdaság, ám a biogazdálkodás mit sem változott. 

Miközben balaggunk fel a domboldalra, hogy megnézzük a legelő gulyát, számos szarvas és vaddisznó dúlta területet mutatnak a házigazdák.

Mint mondják, 30 hektáros területük van, ám sajnos nagy kárt tesz a vad. Oly mértékben túrja-dúlja fel a földet, hogy kipusztítja a növényzetet is. Visszavetni a fűféléket pedig a természetvédelmi terület okán, tilos.

Holott a felbolygatott részekre természetes úton csak nagyon lassan vagy alig telepszik vissza az eredeti társulás.

A lenyugvó nap fényénél érünk fel a dombtetőre, ahol a 11 magyar szürkemarha legel. Lenyűgöző látvány a sok tehén és a robosztus, sötétebb színű bika. A meglepően jámbor jószágok, egészen közel jönnek hozzánk, sőt még oly kíváncsi is egyik-másik, hogy igyekszik megnézni, mit rejt a földre lerakott hátizsákom.

Miért éppen a szürkemarhát választotta a család a biogazdálkodásának alapjaként?

A válasz kézzelfoghatónak tűnik, hiszen e jószág alkalmas arra, hogy tökéletesen hasznosítsa a gyenge minőségű legelőket. Az állatok ridegtartásban vannak, egyetlen csordában. A téli takarmányt is maguk termelik meg nekik.

S hogy miért is jó a biogazdálkodás?

Egyrészt mert az ökogazdálkodás olyan fenntartható mezőgazdasági forma, amely a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben a külső adalékokkal és természetidegen anyagokkal szemben.

Másrészt az ökogazdálkodásban a kémiai növényvédőszerek, gyomirtók, szintetikus műtrágyák, és géntechnológiával módosított szervezetek helyett agrotechnikai és biológiai növényvédelmet, mechanikai gyomszabályozást, szerves trágyákat és a hagyományos genetikai erőforrásokat alkalmaznak.

Magas állatjóléti szabványokat valósítanak meg, például biztosítják az életformához illeszkedő méretű kifutókat és nem engedik az állatok csonkítását.

Talajtakaró növényeket, zöldtrágya keverékeket alkalmaznak és a megfelelő művelésformának köszönhetően az élelmiszer-termelés a talajtermékenység megóvását, a környezet és az emberi egészség védelmét is szolgálja.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Emberrablók keserítik meg a nigériai gazdák életét

Emberrablók törtek be egy délnyugat-nigériai baromfitelepre, ahonnan elhurcolták többek között a gazdaság tulajdonosának fiát, Ayodeji Emmanuelt is. A 24 éves férfi elengedéséért cserébe 100 millió nairát, azaz mintegy 77 millió forintot követelnek.

Gigantikus méretű takarmánygyár építését tervezik

A piacvezető brit sertés és baromfi takarmánygyártó, az ABN egy olyan hatalmas, a legmodernebb technológiákon alapuló üzemet kíván megépíteni, mely kulcsszerepet töltene be az Egyesült Királyság élelmiszerellátási-láncában.

Bővülő odútelepek

A NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete tavaly öt erdészkerületben, a Sóstói-erdőben, valamint Tiszatelek, Kállósemjén, Nagykálló és Nagyszállás térségében létesített odútelepeket. Olyan fiatal erdőkben helyezték el az odúkat, ahol a fákon még nem találnak természetes búvóhelyet a madarak. A szárnyasok részéről „komoly volt az „érdeklődés”, hiszen 90%-os lakottságot jegyeztek fel a szakemberek.

Szatmári ízek és pillanatok

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye látványosan fejlődik, igazi vendégcsalogató régióvá vált az utóbbi időben. Az itt élők közül egyre többen találják meg benne a számításukat, és előre tudnak lépni. Erre találtam jó példákat a 2317 lakost számláló Nyírcsaholyban. Sokan bejárnak dolgozni az öt kilométerre lévő Mátészalkára, de amellett saját kis házi birtokon is tevékenykednek.

Melyik bárány kerül a húsvéti tányérba?

A tél dereka a bárányok születésének időszaka. Így van ez a Hortobágyon is, ahol az ország legnagyobb racka állományát tartják. A legjobb genetikai adottságú bárányok a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. törzsállományát gyarapítják majd, míg a többiek húsvétra „elkészülnek”, és tányérba kerülnek.

Egy elvadult ausztrál juhról 35 kiló gyapjút nyírtak le

Baarack – így nevezték el azt a vadon élő juhot, melyet egy ausztrál erdőben találtak megmentői, betegen. Egy állatmenhelyre szállították, ahol megszabadították irgalmatlan gyapjától, sőt, azóta már be is illeszkedett a többi mentett juh közé.

Először láttak sárga pingvint az Atlanti-óceán déli részén

Természetfotósok első alkalommal láttak olyan pingvint, mely nem fekete-fehér volt, hanem sárga és fehér színekben pompázott a közel 120 000 pingvin között egy dél-georgiai szigeten, az Atlanti-óceán déli részén.

Kutyalelövési jogi ismeretek

Egyre több hírt hallani vadászterületen történő kutyaelejtésről. A probléma sok esetben peres üggyé fajul, noha a kutyatartó és a vadász a rá vonatkozó szabályok betartásával megelőzhetnék az ilyen incidenseket. De hol is van a jogszerűség határa egy ilyen esetben? Mikor ki a vétkes? És miképpen lehet elejét venni az ilyen helyzeteknek?