Back to top

2021 a vasút európai éve, most először

Az EU 2021-et a vasút európai évének választotta, hogy ezzel is népszerűsítse a vonatozást, mint biztonságos és fenntartható közlekedési formát. A vasút nagyrészt villamosított, és ez az egyetlen olyan közlekedési mód, ami számottevően csökkentette a kibocsátásait 1990 óta. Emellett jelentős szerepet játszhat a fenntartható turizmusban is.

December 15-én az Európai Parlament jóváhagyta a Bizottság javaslatát, hogy 2021-et jelöljék ki a vasút európai évének, ami hozzájárul az EU erőfeszítéseihez, hogy népszerűsítse a környezetbarát közlekedési módokat és 2050-re elérje a klímasemlegesség érdekében kitűzött célokat. 

A közlekedés adja az EU üvegházhatású gáz kibocsátásának 25 százalékát.  A vasút azonban a kibocsátás mindössze 0,4 százalékáért felel az EU-ban.

A vasút nagyrészt villamosított, és ez az egyetlen olyan közlekedési mód, ami számottevően csökkentette a kibocsátásait 1990 óta. Emellett jelentős szerepet játszhat a fenntartható turizmusban is.

Fenntartható és biztonságos mobilitás, az alacsony esetszámnak köszönhetően a vasút a legbiztonságosabb szárazföldi közlekedési mód. Egymilliárd utas/kilométerre mindössze 0,1 a vasúti balesetek halálozási száma. szemben a buszbalesetekkel, ami 0,23, az autóbalesetekkel, ami 2,7 és a motorbalesetekkel, ami 38 volt 2011 és 2015 között.

Mindezek ellenére sajnos az utasok csupán 7 százaléka, míg az árucikkek 11 százaléka utazik vonattal. Ez azt mutatja, hogy az elavult infrastruktúra, az idejétmúlt üzleti modellek és a magas karbantartási költségek olyan akadályokat jelentenek, amelyeket le kell küzdeni ahhoz, hogy egységes európai vasút jöhessen létre.

A közúti szállítás a szárazföldi teherszállítás 75 százalékát adja. Jelentős részének a vasúti és belvízi utakra kellene áttérnie, hogy a fenntarthatóbb szállítási mód segítsen csökkenteni a kibocsátást az ágazatban. Ahhoz, hogy ezt elérjük jelentős beruházásokra és a transzeurópai közlekedési hálózat megvalósítására  van szükség. A koronavírus okozta válság viszont rámutatott arra, hogy a vasút kivételes körülmények között is képes biztosítani az alapvető áruk, például élelmiszerek, gyógyszerek és üzemanyagok gyors szállítását.

A válság az ágazatot is komolyan érintette, az utasok száma jelentősen csökkent az utazást korlátozó intézkedések miatt. Ennek ellenére szerepe lesz abban, hogy a járványból való felépülés fenntarthatóbb legyen.

Miért lett 2021 a vasút európai éve? Amellett, hogy fel szeretnék hívni az utazók és a szállítmányozók figyelmét a vasútra, mint alternatívára, az EU vasúti politikája szempontjából is fontos időszak lesz, mivel ez az első olyan év, melyre egészében vonatkoznak a negyedik vasúti csomag szabályai.

A jogalkotási csomag célja, hogy létrejöjjön egy teljesen integrált európai vasúti térség,
a fennálló intézményi, jogi és technikai akadályok megszüntetése és a gazdasági növekedés támogatása.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/europa.eu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.

Vadgazdálkodási helyzetkörkép

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szóvetés című podcast-beszélgetésében Győrffy Balázs, a NAK elnöke Jámbor Lászlót, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnökét kérdezte a hazai vadászat aktuális helyzetéről. A beszélgetésben érintették a pandémia vadgazdálkodásra gyakorolt hatását, az új vadkárprotokollt, az ASP helyzetet, valamint a Vadgazdálkodási Alap jelen állását is.

Rekord árbevétel a CLAAS-nál

A pandemiás időszak ellenére a CLAAS az elmúlt évben 4,042 milliárd eurós árbevételt ért el, és először lépte át a 4 milliárdos határt. A 2019-ben elért 3,898 Mrd eurót, 144 millió euróval (+3,7 %) sikerült túlteljesíteniük. A cégcsoport adózás előtti nyeresége tavaly 16,5 százalékkal nőtt, és meghaladta a 158 millió eurót.

Nyitnak az árudák Németországban

A járványügyi intézkedésként bevezetett többhónapnyi leállás után március 1-jén újra kinyithattak a bajorországi virágüzletek, faiskolák és barkácsáruházak.

Éghajlatváltozás miatti módszerváltás a metszésben

Sicz György nyugdíjas békéscsabai kertészmérnök a gyümölcsfái metszését két részben ütemezi be, mivel a most látható jó virágrügy berakódást egy késői fagy megritkíthatja. A klímaváltozás miatt érzékelhető időjárási anomáliák, a rövid időn belül bekövetkező nagy hőmérsékleti különbségek miatt erre számítani kell…

Ugrólovak sérülésmentesen

A World of Showjumpingon jelent meg egy érdekes cikk dr. Jan-Hein Swagemakers tanácsaival, aki 2009-től a német díjugratócsapat állatorvosa, FEI-állatorvos, saját klinikával is rendelkezik, emellett ló-kiropraktőr is. Arról beszélt, hogyan lehet elkerülni egy kis odafigyeléssel az amúgy nagyon gyakori, tipikusan az ugrólovakat veszélyeztető sérüléseket.

Gazdátlan marhák bolyonganak a Földközi tengeren

Két szállítóhajó, fedélzetén több mint 2700 szarvasmarhával bolyong immár két hónapja a Földközi tengeren. A hajók Spanyolországból tartottak Törökországba, ahol megtagadták az állatok kirakodását a kéknyelv betegség gyanúja miatt. A későbbiekben Líbia is elutasította az állatok befogadását.

Magyarország lemaradt a drónok üzleti célú hasznosításában

Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.

Az almatermesztés karbonlábnyoma

A digitális formában megrendezett Interpoma Connect tanácskozáson hangzott el Massimo Tagliavini és Damiano Zanotelli előadása az alma szén-dioxid-lábnyomáról. Utána pedig tanácsokat is adtak a szakemberek, hogy miként lehet csökkenteni az ágazat környezetre gyakorolt káros hatását.