Back to top

Kimaxolt támogatások: 7537 milliárd forint a magyar vidék erősítésére

A Közös Agrárpolitika (KAP) első és második pilléres támogatásai, illetve a nemzeti társfinanszírozása révén 2027-ig 7537 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére. Erről sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke.

Nagy István kiemelte, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések számára történelmi jelentőségű az a döntés, hogy

2021-től Magyarország a nemzeti költségvetéséből a korábbi 17,5 százalék helyett az EU-ban adható legmagasabb mértékű, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé.

Fotó: MTI/Kovács Tamás
2014-2020 között egy tagállam sem adott hozzá ennyi pénzt saját költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz és nagy valószínűséggel ezután sem fog - húzta alá.

A kormány döntése azt jelenti, hogy az elkövetkező hét évben hazánkban 4265 milliárd forintot fordítunk a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. A következő KAP-ciklusban tehát 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési program forrásait megháromszorozzuk és megújítjuk a vidéki Magyarországot.
A cél, hogy a kistelepülésektől a megyei jogú városokig mindenütt a helyi gazdaság fejlődjék.
A KAP első pillérén, jövedelempótló támogatásként 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrás érkezik a termelőkhöz – emelte ki a miniszter.

Nagy István részletezte az átmeneti években érvényes és a már teljes egészében új KAP szerinti támogatási rendszert. Eszerint 2021 első felében meghirdetik azokat az új programokat és felhívásokat, amelyekre lehetőség van még a korábbi, 2014-2020 között érvényes szabályok alapján pályázni.

Az új KAP 2023-tól lesz kizárólagos, így az idei és a 2022-es év átmeneti lesz, ugyanakkor a nemzeti társfinanszírozás jelentős megemelése már erre a két átmeneti évre is vonatkozik

és az új költségvetési keret terhére már meghirdethetők új pályázatok. A 2023-2027 közötti időszakra most készül a Brüsszelbe benyújtandó stratégiai terv, amelyben rögzítik a felhasználás pontos irányait és tartalmi elemeit.

Az idei pályázati kiírásokról Nagy István elmondta, azokat már a stratégiai tervvel összhangban, azzal párhuzamosan készítik és tavaszra várhatók.

Idén újabb forrásként belép az Európai Helyreállítási Alap, amelyből elsősorban az öntözésfejlesztési céljainkat kívánja a tárca finanszírozni.

Ha 2022-re meglesz a kétszázezer hektárnyi öntözött terület, akkor a klímaváltozás hatásait kiküszöbölhetjük és javulhat a termelés biztonsága – hangsúlyozta a miniszter.

A szaktárca széles körű társadalmi konzultációt bonyolít le a stratégiai tervről és egyéb programokról, bevonják az érdekelteket a munkába, hogy a magyar vidék lehető legtöbb szereplője érezze magáénak és a maga hasznára válónak a terveket.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke felidézte, hogy a 2018-ban kiadott, többéves fejlesztési javaslatcsomagjában a kamara bemutatta, melyek azok a lépések, amelyek elengedhetetlenek tagjaik versenyképességének javításához:

Győrffy Balázs, a NAK elnöke, Nagy István agrárminiszter, és Jakab István, a Magosz elnöke
Fotó: hba

egyebek mellett források átcsoportosítsa a KAP 2., vidékfejlesztési pilléréből az elsőbe, a nemzeti társfinanszírozás növelése a vidékfejlesztési pillérben.

A NAK ezért üdvözli a kormány döntését, az agrárgazdaság és vidékfejlesztés nemzeti forrásainak megnöveléséről és Győrffy Balázs hangsúlyozta, a köztestület minden rendelkezésére álló információval és szakmai erőforrásával segíti a szaktárcát a stratégiai terv kidolgozásában.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke szerint ahhoz, hogy ezt a hatalmas összeget valóban a gazdák érdekében okosan használják fel, komoly szervezettségre és összefogásra van szükség. „Minden egyes forrást lehívjunk. Ez a cél”- hangsúlyozta.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Emberrablók keserítik meg a nigériai gazdák életét

Emberrablók törtek be egy délnyugat-nigériai baromfitelepre, ahonnan elhurcolták többek között a gazdaság tulajdonosának fiát, Ayodeji Emmanuelt is. A 24 éves férfi elengedéséért cserébe 100 millió nairát, azaz mintegy 77 millió forintot követelnek.

Tarolt a szalmonellás csirke Nagy-Britanniában

Több százan, köztük sok kisgyerek súlyosan megbetegedett, miután szalmonellával fertőzött lengyel import baromfihúst evett, és egy halálos áldozatot is követelt az olcsó panírozott csirke.

Műmajonézt gyártottak, nem lett rossz

A Wageningen Egyetem kutatócsoportja mikroorganizmusok segítségével készített majonézt. Bár a termékük állítólag finom lett, nem az áruházak polcaira szánják, sokkal inkább az élelmiszeripar érdeklődését szeretnék felkelteni az állati fehérjét helyettesítő megoldások iránt.

Márciusban igényelhető támogatás az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez

Az Agrárminisztérium korábbi évekhez hasonlóan idén is vissza nem térítendő támogatást nyújt a szőlőültetvények megvédéséhez. A 240 millió forint éves keretösszegű támogatás március 1. és március 31. között kérelmezhető.

Kertészetekben nélkülözhetetlen: a tőzeg kitermelése és felhasználása fenntarthatóan

A legtöbb cserepes növény közegének fő alkotóeleme a tőzeg. Kitermelésének környezeti hatása az alkalmazott gyakorlattól függ.

Javult-e a nők helyzete a mezőgazdaságban?

Az agrárvállalkozások egyre befogadóbbak a nemek és a faji sokféleség szempontjából, és bár növekszik az egyenlőség tudatossága az ágazatban, még mindig több a tennivaló egy új felmérés szerint.

A NAK kezdeményezi, hogy a vendéglátóipari beszállítók is felvehessék a kamatmentes újraindítási kölcsönt

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezi a Kormányzatnál, hogy a vendéglátóegységeket érintő korlátozások miatt nehéz helyzetbe került beszállítók is részt vehessenek a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön hitelprogramban.

Még lehet csatlakozni a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszerhez

Mivel február 28. vasárnapra esik, így még hétfőn, március 1-én is be lehet nyújtani a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszerhez történő csatlakozási kérelmeket.

Helyi termékek a Spar sajátmárkás élelmiszerei között

A Spar Austria bejelentette az új, sajátmárkás termékcsaládjának bevezetését, melyen keresztül helyi gyártókat mutatnak be, annak érdekében, hogy előmozdítsa az ország mezőgazdaságát.