Back to top

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Ugyanis hét évvel a földforgalmi törvény parlamenti elfogadása után is látható tendencia, hogy a termőföld és a hozzá kapcsolódó támogatások az ágazaton belüli és azon kívüli szereplők számára egyaránt igen vonzóak, ezért egyre újabb kiskapukat keresnek a földszerzésre. A legutóbbi törvénymódosítás egyik célja tehát ezeknek a kiskapuknak a bezárása volt.

Egyszerűsítés és garanciális szabályok

A változások közül kiemelendő, hogy a haszonbérleti szerződéseket ezen túl a kormányzati honlapon (www.hirdetmenyek.magyarorszag.hu) függesztik ki, és a kifüggesztés joghatása is a kormányzati honlapra való feltöltéshez kapcsolódik.

Változatlanul a haszonbérbe adónak kell átadnia a jegyzőnek a szerződést, de az internetre való feltöltést már a jegyző végzi.

Tájékoztató céllal természetesen ezután is ki lehet függeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, de a hirdetmény feltöltése az internetre átláthatóbbá teszi az eljárást, ami a visszaélés lehetőségét is csökkenti.

Egyszerűsítés az is, hogy bérbeadáskor a tulajdonosnak már nem kell közvetlenül, postán is értesítenie a tulajdonostársakat, ehhez a kormányzati honlapon való „kifüggesztés” is elegendő. Tekintve, hogy gyakran sok a tulajdonostárs, és hogy az ismeretlen vagy elhunyt személyek elérhetetlenek, ez érdemi könnyítés a szerződő felek számára.

Technikai jellegű változásnak tűnhet, de szintén a transzparenciát növeli, hogy

a földhasználati jogosultságra vonatkozó nyilatkozatokat 2020. július 1-jétől már mindenképpen bele kell foglalni a bérleti szerződésbe, már nem lehet később csatolni őket.

A földek szétdarabolásának megakadályozására került a törvénybe az a rendelkezés, hogy több föld egybefoglalt haszonbér ellenében csak akkor adható bérbe, ha azok egymással szomszédosak, vagy ha a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó mindnél ugyanaz a személy. Korábban ez, az egy üzemközponthoz tartozó földek esetében volt lehetséges.

Az eddigiektől eltérően a tulajdonostársak előhaszonbérleti joga esetében a változatlanság jelent újdonságot: az elővásárlási jog esetében bevezetett 3 éves szabály haszonbérletnél nem előírás, tehát a tulajdonostársakat akkor is megilleti az előhaszonbérlet joga, ha kevesebb, mint 3 éve rendelkeznek tulajdoni illetőséggel.

Változások az előhaszonbérleti sorrend elemeiben

Az öntözéses gazdálkodás elősegítése érdekében immár előkelő, a „volt haszonbér­lőével” egyenrangú előhaszonbérleti jog illeti meg azt a földművest vagy mezőgazdasági termelőszervezetet, aki vagy amely öntözésfejlesztési beruházást valósít meg az adott területen.

Az előhaszonbérleti jog kizárólag a szántó, szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott földek haszonbérbe adása esetén illeti meg őket,

és az a feltétele, hogy a beruházás legalább a föld 50 százalékát öntözhetővé tegye, illetve, hogy a beruházás a haszonbérleti szerződés időtartamának legalább fele részében még értéket képviseljen. Fontos, hogy az előhaszonbérleti jog gyakorlásához – a „volt haszonbérlő” státuszával ellentétben – már nem feltétel a helyben lakás.

Már többször módosították a földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdésének a) pontját, amely az állattartó telepek üzemeltetőjének biztosít előhaszonbérleti jogot. A szántó művelési ág esetében ezentúl minden szarvasmarhatartó jogosult az előhaszonbérleti jogra. Eddig csak tejhasznú szarvasmarha után járt a jogosultság. A törvény egyéb előírásainak természetesen változatlanul meg kell felelni:

a föld fekvése szerinti településen legalább 3 éve állattartó telepet kell üzemeltetnie;

helyben lakó földművesnek vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezetnek kell lennie, a haszonbérletnek az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása kell legyen a célja és rendelkeznie kell az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott állatsűrűséggel.

A családi gazdálkodás reformjához kapcsolódó földhasználati változások

A családi gazdaságokról szóló törvény egyik újítása, hogy a családi mezőgazdasági társaságok (CSMT-k) számára is lehetővé teszi a szívességi földhasználatot, rájuk is kiterjesztve az eddig csak közeli hozzátartozók számára biztosított jogot. Az is újdonság, hogy a haszonbérelt területet – a tulajdonos hozzájárulásával – szívességi földhasználat jogcímén továbbengedhetjük a tulajdonunkban lévő CSMT számára.

Azonban a szívességi földhasználat előnyei – nincs kifüggesztés, nincs előhaszonbérleti jog, határozatlan időtartamra is köthető – mellett fontos megemlíteni, hogy a szívességi földhasználat kötelezően ingyenes szerződés,

ezért ebben az esetben a bérleti díj átengedéséhez kapcsolódó adókedvezményeket nem lehet igénybe venni.

Pusztán formális változásnak tűnhet a 46. § (4) bekezdésének módosítása, de fontos birtokpolitikai cél húzódik meg mögötte. Lényege, hogy azonos sorrendiség esetén a családi gazdaság (ŐCSG) tagjai mellett az övékével egyenrangú előnyt élveznek a családi mezőgazdasági társaság (CSMT) tagjai is. Jelen cikk kereteit ugyan meghaladná a cégszerű működés előnyeinek ismertetése, de általánosságban mindenképpen szükséges elmondani, hogy egy cég tulajdonosa – az egyéni vállalkozó korlátlan felelősségével szemben – csak és kizárólag az üzletrésze erejéig tartozik helytállással, a saját vagyonával nem.

Ez mindenképp védettséget adhat a cégszerű működést választó gazdák számára.

Használati jogok az osztatlan közös tulajdon megszüntetése után

Jogosan merül fel a kérdés a haszonbérlők részéről, hogy haszonbérleti joguk fennmarad-e a föld kimérését követően?

A választ a 2020. évi LXXI. törvény 13. §-a adja meg: Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eredménye nem szünteti meg a megosztás alapjául szolgáló ingatlanra létrejött és a megosztáskor fennálló, földhasználati szerződésen alapuló fölhasználatot (ide nem értve az út kialakítására szolgáló területet).

Az ingatlan adatainak az osztatlan közös tulajdon megszüntetése miatt bekövetkező változásával, a bérlőnek és a tulajdonosnak három hónapon belül gondoskodnia kell a földhasználati szerződés módosításáról, és az alapján a változásoknak a földhasználati, illetve erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejelentéséről.

A határidő eredménytelen leteltét követően a szerződés módosítása bíróságtól is kérhető.

Fontos, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetését kezdeményező tulajdonostársnak a megosztási folyamat megkezdéséről igazoltan, írásban kell értesítenie nemcsak a tulajdonostársakat, hanem valamennyi, a földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett földhasználót. Tény az is, hogy az egyeztetésbe bevonják ugyan a földhasználókat is, de az egyezségről már csak a tulajdonostársak dönthetnek.

Állami földek használata

Végezetül említést kell tenni az állami földek használatának elsőre formálisnak tűnő szigorításáról. Az egyik változás, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására mostantól nem köthető szerződés olyannal, akinek 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása van. A másik, hogy

állami föld bérlete esetén az esedékességkor meg nem fizetett ellenszolgáltatás összege adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

Tekintve, hogy a köztartozás-mentességhez számos pozitív adózási jogkövetkezmény kapcsolódik, így az esetleges szerződésszegő magatartásnak sokkal komolyabb következményei lehetnek a jogszerűtlen fél számára.

Garanciális elemek

Összességében kijelenthető, hogy a földhasználat jól bevált garanciális elemei – így a hatósági jóváhagyás, a helyben lakók és a volt földhasználó előhaszonbérleti joga – továbbra is kellő garanciát jelentenek a birtokpolitikai célok érvényesítésére, de a jogalkotónak 2020-ban is apró, de fontos módosításokat kellett végeznie a visszaélések megakadályozása és az egyszerűsítés érdekében, vagy mert egyéb jogszabályok változása szükségessé tette.

Cseh Tibor András

szakmai titkár

MAGOSZ

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Emberrablók keserítik meg a nigériai gazdák életét

Emberrablók törtek be egy délnyugat-nigériai baromfitelepre, ahonnan elhurcolták többek között a gazdaság tulajdonosának fiát, Ayodeji Emmanuelt is. A 24 éves férfi elengedéséért cserébe 100 millió nairát, azaz mintegy 77 millió forintot követelnek.

Gigantikus méretű takarmánygyár építését tervezik

A piacvezető brit sertés és baromfi takarmánygyártó, az ABN egy olyan hatalmas, a legmodernebb technológiákon alapuló üzemet kíván megépíteni, mely kulcsszerepet töltene be az Egyesült Királyság élelmiszerellátási-láncában.

Kertészetekben nélkülözhetetlen: a tőzeg kitermelése és felhasználása fenntarthatóan

A legtöbb cserepes növény közegének fő alkotóeleme a tőzeg. Kitermelésének környezeti hatása az alkalmazott gyakorlattól függ.

Javult-e a nők helyzete a mezőgazdaságban?

Az agrárvállalkozások egyre befogadóbbak a nemek és a faji sokféleség szempontjából, és bár növekszik az egyenlőség tudatossága az ágazatban, még mindig több a tennivaló egy új felmérés szerint.

Harc a repce rovarkártevői ellen

A Corteva négyrészes online konferenciájának utolsó napján a repce volt a figyelem középpontjában, a napraforgó, a kukorica és a kalászosok után. Mint Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezetője fogalmazott, egy ekkora cég számára az innováció nem választható opció, hanem kötelező feladat.

Az Európai Unió búzaföldjei átvészelték a fagyokat

Az Európában két héttel ezelőtt tapasztalt hirtelen lehűlés és fagyok nem valószínű, hogy súlyos károkat okoztak volna a búzaföldeken. Ez köszönhető a növény fagytűrő képességének és a helyenkénti hótakarónak, ami óvta a búzát a fagykártól – állítják elemzők és kereskedők.

Melyik bárány kerül a húsvéti tányérba?

A tél dereka a bárányok születésének időszaka. Így van ez a Hortobágyon is, ahol az ország legnagyobb racka állományát tartják. A legjobb genetikai adottságú bárányok a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. törzsállományát gyarapítják majd, míg a többiek húsvétra „elkészülnek”, és tányérba kerülnek.

Bár szikkad a talaj, de keleten még gondot okoz a belvíz

A múlt hét közepén ismét jelentősen megváltozott időjárásunk, a február közepi hideg időszakot tavasziasan enyhe periódus váltotta, és a meleg a hét első felében csak fokozódott. A csapadékos idő azonban nem tért vissza, így kissé szikkadni, száradni tudtak a talajok, ami főként a keleti országrészben fontos, hiszen ott okoz sokfelé egyre nagyobb gondot a belvíz.

Egy elvadult ausztrál juhról 35 kiló gyapjút nyírtak le

Baarack – így nevezték el azt a vadon élő juhot, melyet egy ausztrál erdőben találtak megmentői, betegen. Egy állatmenhelyre szállították, ahol megszabadították irgalmatlan gyapjától, sőt, azóta már be is illeszkedett a többi mentett juh közé.