Back to top

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Körülbelül 425 millió éve léteznek, már 200 millió évvel a dinoszauruszok előtt éltek a Földön. Túlélték a jégkorszakot, a tömeges kihalásokat és a meteor becsapódásokat.

Az emberek több mint ötven éve használják a kék színű vérük csodálatos tulajdonságait. Többek között képes kimutatni az endotoxinokat. Ennek eredményeként 1977 óta a gyógyszeriparban használják, többek között gyógyszerek, infúziós folyadékok, pacemakerek és endoprotézisek tesztelésére.

Segít a vizsgálatokban annak kiderítésére, hogy nem kívánt baktériumok kerültek-e például azokba a vakcinákba, amelyeket tömegesen állítanak elő most a koronavírus-járvány során.

A rákok vére - vérnyirka- különleges, mert hiányzik belőle a vasat tartalmazó hemoglobin, helyette réztartalmú hemocianinnal rendelkezik, ami oxigén hiányában színtelen. Amikor a vér a levegővel érintkezik, például az állat feljön az alacsony oxigéntartalmú mély vizekből, a vére kék színűvé változik.

A vérük elzselésedik azon a helyen, ahol az állatot valamilyen sérülés, fertőzés érte. A kórokozó ennek következtében nem tud bejutni a szervezetébe. Ehhez a zselésedéshez kell a koagulogén nevű fehérje és egy hasítóenzim amit tartalmaz a rákok vére.

Ezt a két fehérjét használja a mai napig az orvostudomány.

A belőle készített teszt nagyon egyszerűen kimutatja, hogy található-e a vizsgált tárgyon baktérium. Ha a tesztelt anyagon a rák véréből készített kivonat elkocsonyásodik, akkor az fertőzést jelent. A kivonat nem öli meg a baktériumokat, de mozgásképtelenné teszi őket, és ez a hatás akár hetekig is eltarthat.

Ezt a tesztet azért használják előszeretettel a kutatók és gyógyszergyártók, mert gyors és pontos.

Ennek felfedezése előtt csak úgy volt lehetőségük egy adott anyag fertőzöttségét megvizsgálni, hogy az anyagot egészséges kísérleti nyulakba injekciózták, majd figyelték, hogy az állat megbetegszik-e. Ez az eljárás hosszú és költséges volt.

A halászok a laborokba viszik a rákokat, ahol laboratóriumi állványra helyezik, tűt szúrnak a szív körüli szövetbe, és a vért leeresztik - egy liter tőrfarkúrák-vérnyirok ára eléri a 13 000 dollárt.

A vérnyirok harminc százalékát veszik le, az eljárást a rákok 30%-a nem éli túl. A túlélőket visszaengedik a tengerbe, ám a beavatkozás után nagy hátránnyal boldogulnak csak a természetes élőhelyükön.

Egyre kevesebb nőstény jelenik meg párzási időben a sekély öblökben, azok, amelyeket a vércsapolás után engedtek vissza, lassabban úsznak, gyengébbek és kisebb eséllyel párosodnak. Ez kevesebb petét jelent, ami viszont – a természetben ugyanis szorosan összefüggenek a dolgozik - a parti madarak számára hátrányos, mert vannak olyan fajok, amelyeknek ez fontos táplálékot jelent.

A környezetvédők vészjelzést adtak le, felhívják a figyelmet arra, hogy az állatok kutatási célú beszerzése fenntarthatatlan,

követelik, hogy az orvosbiológiai ipar a rákok vérét helyettesítse szintetikus szerekkel.

A tudósok jó ideje dolgoznak a szintetikus teszt kidolgozásán, ami helyettesítené a rákok fehérjéit, az eredményre még várni kell.

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag/rp.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.

Ugrólovak sérülésmentesen

A World of Showjumpingon jelent meg egy érdekes cikk dr. Jan-Hein Swagemakers tanácsaival, aki 2009-től a német díjugratócsapat állatorvosa, FEI-állatorvos, saját klinikával is rendelkezik, emellett ló-kiropraktőr is. Arról beszélt, hogyan lehet elkerülni egy kis odafigyeléssel az amúgy nagyon gyakori, tipikusan az ugrólovakat veszélyeztető sérüléseket.

Tarolt a szalmonellás csirke Nagy-Britanniában

Több százan, köztük sok kisgyerek súlyosan megbetegedett, miután szalmonellával fertőzött lengyel import baromfihúst evett, és egy halálos áldozatot is követelt az olcsó panírozott csirke.

Versenyben a fás betegségekkel

Az utóbbi évtizedekben mind több korai tőkepusztulás következik be a szőlőkben. A fás betegségek ellen egyelőre nem tudunk növényvédő szerrel védekezni, de más segítséget adhatunk a tőkéknek. Erről szólt a Malagrow Kft. webináriuma, ahol egy új készítményt mutattak be, amely serkenti a szállítónyalábok fejlődését.

Műmajonézt gyártottak, nem lett rossz

A Wageningen Egyetem kutatócsoportja mikroorganizmusok segítségével készített majonézt. Bár a termékük állítólag finom lett, nem az áruházak polcaira szánják, sokkal inkább az élelmiszeripar érdeklődését szeretnék felkelteni az állati fehérjét helyettesítő megoldások iránt.

Karantén károsítók a szőlőben, avagy mit is jelent a növényegészségügyi zárlat

Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növény­egészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.

Széllel szemben

Fa Nándor nevét akkor ismerte meg egész Magyarország, mikor 1985 szeptemberétől 1987 szeptemberéig körbehajózta a Földet Gál József barátjával, saját építésű kis vitorlásukon, a Szent Jupáton.