Back to top

Földimogyoró – hazai nemesítésből

A földimogyoró termesztése új korszakot nyithat a hazai mezőgazdaságban. Homokos területeken már sikerrel vizsgázott a növény, 2 tonnás hektáronkénti terméssel számolnak a zákányszéki gazdák. A Balla Zoltán által nemesített földimogyorók 2021-ben államilag elismert fajtává válhatnak.

A földimogyoró nemcsak a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók számára lehet megélhetési alternatíva, hanem az egészséges táplálkozásra törekvő magyar fogyasztók étrendjének is szerves részévé válhat
Korábbi tanulmányokból tudni lehet, hogy már az 1930-as években végzett földimogyoró-termesztési kísérleteket az Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Szeged, Hódmezővásárhely és Kiskunhalas térségében. Az 1950-es években Bruder János irányításával Mezőhegyes és Medgyesegyháza környékén összesen 300 hektáron termesztettek földimogyorót, és 1954-re már elérték a 8–10 mázsa termést egy kataszteri holdon (0,57 ha). Ez akkor 14–18 ezer forint bevételt jelentett egy családnak, írta 1957-es tanulmányában Moholi (Karakasevich) Károly.

Tehát a világ mezőgazdaságában fontos szerepet betöltő földimogyoró már a múlt század elején felbukkant a hazai kultúrflórában, de a kezdeti sikerei ellenére sem tudott jelentős haszonnövénnyé válni Magyarországon.

A Moholi (Karakasevich) Károly tanulmányában vázolt elmélet alátámasztása a gyakorlatban sok-sok évet váratott magára.

Mintegy 50 évvel később, 2013-ban kezdtük tanulmányozni a földimogyoró-termesztés hazai lehetőségeit. Nagy Jánossal, a Debreceni Egyetem professzorával együttműködve kisparcellás kísérletekben vizsgáljuk a növény magyarországi termesz­tésének lehetőségeit.

Több éves termesztéstechnológiai vizsgálat után újra több helyen termesztik a földimogyorót Magyarországon, a többi között Zákányszéken, Mórahalmon és a Nyírségben.

Kővári Róbert és Dobó Jenő családi gazdálkodók tavaly már 8 hektár üzemi területen termesztettek földimogyorót a Dél-Alföldön. A harmadik éve tartó üzemi termesztés során bebizonyosodott, hogy a laza szerkezetű, humuszos homoktalajokon biztonsággal és eredményesen termeszthető hazánkban. A termést egyelőre pörkölve értékesítik a frisspiacon, de már kísérleti gyártást is végeztek tavaly, földimogyoró-olajat és -vajat állítottak elő. Saját termesztéstechnológiát dolgoztak ki, a vetéstől a betakarításig. Az évek alatt saját maguk tökéletesítették a vetőgépet és a felszedőgépet, a földimogyoró-kombájnt, hogy a maguk egyedi viszonyai között is hatékonyan végezhessék a munkálatokat.

A köztermesztés biztonságának a GMO-mentes, igazolt előállításból származó vetőmag az elsődleges feltétele, márpedig egyelőre nem szerepel a magyar állam által elismert földimogyoró-fajta a Nemzeti Fajtajegyzékben.

Ezért a kísérletezés évei alatt nagy hangsúlyt fektettünk a fajtakísérletekre, amiknek az volt a célja, hogy a nemesítésnek elismert fajták legyenek az eredményei, és minél több jelölt fajta bekerüljön a Nemzeti Fajtajegyzékbe, illetve hogy az uniós Közösségi Növényfajta Hivatal (CPVO) ezzel párhuzamos vizsgálatai alapján az európai uniós fajtajegyzékbe is bekerüljenek a magyar fajták.

Tavalyelőtt három saját nemesítésű földimogyoró-fajtajelöltet jelentettem be a Nébih-nél az állami elismerés érdekében szükséges fajtavizsgálatra, és a hazai – és a nemzetközi – vizsgálatok alapján már idén vethető lesz államilag elismert magyar nemesítésű földimogyoró-fajta.

A földimogyoró nemcsak a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók számára lehet megélhetési alternatíva, hanem az egészséges táplálkozásra törekvő magyar fogyasztók étrendjének is szerves részévé válhat.

Már tavaly elkezdtük a földimogyoró-olaj és -vaj kísérleti előállítását, és bízunk benne, hogy a kizárólag Magyarországon hozzáadott értékkel forgalomba kerülő termékek keresettek lesznek.

A földimogyoró értékes része lehet az egészséges táplálkozásnak, ennek ellenére Magyarországon rendszerint kimarad a számba vett lehetőségek közül. Botanikailag a hüvelyes növények közé tartozik, és számos olyan előnye van, amiért a mogyorót és a belőle készített mogyoróvajat is érdemes fogyasztani. Sok jódot tartalmaz, nem száradó olajtartalma 42–55 százalék közötti, azonkívül 28–
34 százalék a fehérjetartalma és sok B1-, B2-vitamint tartalmaz. A sózatlan és nyers mogyoró telítetlen zsírokban gazdag, értékes szénhidrátokat, fehérjét tartalmaz.

Hazai termesztésből származó földimogyoróból készült termékek: hidegen sajtolt földimogyoró olaj és földimogyoró vaj

Magas B-vitamin-tartalmával hozzájárul az idegrendszer helyes működéséhez, továbbá E-vitamin- és magnéziumtartalma is figyelemre méltó.

Utóbbiak elősegítik az izomnövekedést, a zsírégetést, segítik az emésztést. A földimogyoró fogyasztása csökkenti az édesség utáni sóvárgást és gyorsítja az anyagcserét.

A reggeli részeként fogyasztva segít a vércukorszint egész napos kordában tartásában, még nagy kalóriatartalmú ebéd fogyasztása esetén is. Azonkívül egyedi bioaktív komponenseket és antioxidánsokat tartalmaz. Mindezt figyelembe véve számos Magyarországon népbetegségszámba menő betegség megelőzésében segíthet széles körű elterjedése.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Készülnek a nőnapi csúcsforgalomra a virágosok

Készülnek a virágüzletek a közelgő nőnapra, amikor napi forgalmuk megtöbbszöröződik. A tapasztalatok szerint ajándékozottanként jellemzően legalább 1000 forintért vásárol egy-egy vevő virágot, többségében hazai termesztésű fréziát, jácintot, tulipánt, nárciszt, illetve az örök klasszikus rózsát, gerberát, szegfűt – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből.

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

Tűzszünet vagy békekötés? Közös platformon a németországi áruházláncok és gazdák

Se szeri se száma nem volt mostanában Németországban az áruházláncok elleni gazdatüntetéseknek, mi is beszámoltunk néhány esetről, amikor éjszaka traktorokkal torlaszolták el a logisztikai központok bejáratát valamilyen aktuális sérelem miatt a környékbeli termelők. Ha minden jól megy, akkor ennek most vége szakadhat, és új fejezet nyílhat az agrárium, illetve a kereskedelmi láncok kapcsolatában.

Éghajlatváltozás miatti módszerváltás a metszésben

Sicz György nyugdíjas békéscsabai kertészmérnök a gyümölcsfái metszését két részben ütemezi be, mivel a most látható jó virágrügy berakódást egy késői fagy megritkíthatja. A klímaváltozás miatt érzékelhető időjárási anomáliák, a rövid időn belül bekövetkező nagy hőmérsékleti különbségek miatt erre számítani kell…

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

A Mecsek oldalában virágzik a mandula

Az idei nagyon enyhe tél melegrekordokkal búcsúzott február 26-án, az első tavaszi hétvégére viszont visszatér a tél. Milyen állapotban várják a gyümölcsfák a fagyokat? A legmelegebb hazai termőtájakon gazdálkodókat kérdeztük. Pécs környékén és a Balaton déli partján a kajszi rózsaszín bimbós állapotban van, a Mecsek oldalában virágzik a mandula.

Folytatódik a Nébih élelmiszerpazarlás elleni programja, a Maradék nélkül

2021. február 25-én, online zárókonferencián összegezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának legfontosabb eredményeit.