Back to top

Már indul az idény

A kiskertekben még jó ideig a téli hideg az úr, a kertművelők számára viszont már megkezdődik a szezon. Az új esztendőben tiszta lappal és reményteljes várakozással foghatunk neki a termesztésnek. Sorra vesszük azokat a biokertben alkalmazható fogásokat, amelyekkel megalapozhatjuk az egész éves vegyszermentes házikerti termesztést.

A sikeres évet nagymértékben meghatározza a megfelelő tervezés. A biokert egyik alappillére a vegyeskultúra és a vetésforgó alkalmazása. A vetésforgó lényege, hogy a különböző zöldségfélék eltérő tápanyagigénye miatt érdemes a hasonló igényű fajtákat együtt termeszteni, és azokat minden évben más helyre ültetni.

A kerti zöldségféléket négy főbb csoportba osztjuk.

Az 1. csoportba a kifejezetten tápanyagigényes növények tartoznak, mint a burgonya, paradicsom, paprika, padlizsán, tök, dinnye és az uborka, amelyek az előző év végén megtrágyázott vagy komposzttal táplált talajban érzik jól magukat, és a vegetációs időszakban is igénylik a tápanyag-utánpótlást.

A 2. csoportba közepes tápanyagigényű gyökérzöldségek sorolhatók, mint a sárgarépa, zeller, pasztinák, petrezselyem, salátafélék, cékla, mángold és a spenót.

A 3. csoport növényei a káposzták, karalábé, brokkoli és a tarlórépa szintén a gazdag talajt szeretik, ezért ugyancsak trágyával, komposzttal dúsított helyre ültessük.

A 4. csoportba a mérsékelt igényű hüvelyesek sorolhatók, amelyek gyökérgümőin nitrogéngyűjtő baktériumok élnek, így jó fejlődést tesznek lehetővé az utánuk következő növényeknek.

Ennek a felosztásnak megfelelően minden évet indítsunk vetésterv készítésével. Vegyünk elő papírt és ceruzát, rajzoljuk fel a leendő ágyások helyét.

Jelöljük meg, hogy mit és hova szeretnénk ültetni, végül a legtöbb tápanyagot igénylő növények helyét lássuk el tápanyaggal.

A következő években ez alapján toljuk egy ágyással arrébb az adott növénycsoportot, így mindegyik az 5. évben kerül vissza ugyanarra a helyre. Tervezésnél vegyük figyelembe a különböző növények társíthatóságát. A jól megválasztott növényszomszéd riasztó vagy vonzó tulajdonságával támogatja a másik egészséges fejlődését, aminek áldásos hatásait kár lenne kihasználatlanul hagyni. Néhány példa a kedvező társításokra: borsó–burgonya, bokorbab–káposztafélék, cékla–saláta, cukkini–vöröshagyma, fokhagyma–szamóca, kukorica–tök–borsó, paradicsom–zeller, sárgarépa–vöröshagyma, spenót–retek.

Készüljünk a vetésre!

Előfordult már Önnel tavasszal, hogy hiába várja a vetés szárba szökkenését? Sok kertész ilyenkor magában keresi a hibát, pedig a kudarc egyszerű oka a túl régi, esetleg rosszul tárolt vetőmag is lehet.

Csilipalánták tőzegcserében

A konyhakertekben gyakran csak kis mennyiségű szaporítóanyagot használunk fel, a maradék pedig a zacskóban marad.

A palántázás, kinti vetegetés előtt mindenképpen vegyük számba vetőmagjainkat, nézzük meg a csomagoláson a lejárati időt. Ha sok magunk van, érdemes erről egy táblázatot is vezetni, hogy könnyebben áttekintsük a készleteinket.

A vetőmagok élettartama fajtától függően igen különböző lehet. A tökfélék magjai 6-8, a paprika, retek, saláták, spenót és káposztafélék magjai 4-5 évig eltarthatók, a paradicsom, zeller, sárgarépa, vöröshagyma, cékla, bab és borsó 3-4, a petrezselyem és édeskömény magjai pedig csak 1-2 évig maradnak csíraképesek. A feketegyökér, kapor és pasztinák magjait csupán a következő szezonban tudjuk biztonsággal elvetni.

Ha biztosra szeretnénk menni, érdemes próbacsíráztatással ellenőrizni a vetőmagok csíraképességét.

Tegyünk egy tálkába vattakorongot vagy egy darab itatóspapírt, nedvesítsük be, és helyezzünk a nedves felületre 50-100 magot egy fajtá ból, majd az egészet fedjük le fóliával. 5-10 nap elteltével számoljuk meg az egészségesen fejlődő csírákat, ehhez arányítva pedig kiszámolhatjuk, hogy mennyivel kell többet vetnünk. Vegyük figyelembe, hogy a szabadföldön rosszabb eséllyel indulnak a magok, így ha egy minta 50-70%-ban csírázik ki, már ne használjuk fel.

Készítsünk saját földkeveréket

Áttekintve magkészletünket, több olyan magzacskót találhatunk, amit évek óta nem használtunk fel. Kár lenne megválni ezektől, éljünk az év elején rendezett magbörzék lehetőségével, ahol csere útján magunk is olyan különlegességekhez juthatunk, melyekhez akár személyes történet és pontos termesztési útmutató is jár. Vetőmaggal megajándékozhatjuk barátainkat, ismerőseinket is, ezzel is kertészkedésre buzdítva őket.

Az újonnan vásárolt vetőmagok esetén fokozottan figyeljünk, hogy az mindenféle vegyszeres kezeléstől mentes, azaz csávázatlan legyen.

A csávázószerek olyan rovarölő, gombaölő vagy más növényvédő hatású vegyszerek, amelyek elősegítik a magok biztonságos kelését. Cserébe közvetlenül szennyezik a talajt és a vizeket, károsítják az élővilágot. A legbiztonságosabb az ökológiai minősítéssel rendelkező szaporítóanyag. Bionövényt nemcsak biovetőmagból nevelhetünk, hanem szokványos, kezeletlen vetőmagból is. A legegyszerűbb és legolcsóbb, ha megpróbálunk minél több fajtából saját magunk szaporítani.

Vetőmagszalag

A sötét téli estéken a vetegetésre való ráhangolódásként készíthetünk házilag vetőmagszalagot. Ha kicsit előre dolgozunk, az apró magvak vetése ezzel a fogással gyerekjáték lesz, mert a szezonban már nem kell bajlódni az időigényes egyeléssel, egyúttal könnyű szerrel alakíthatunk ki katonás sorokat. Kertészeti szaküzletekben kaphatunk készen is, de jelentős összeget spórolunk meg, ha magunk csináljuk. Fogjunk egy tekercs WC-papírt vagy konyhai papírtörlőt, tekerjük le róla a bevetendő sornak megfelelő mennyiséget. A ragasztóanyag nem más, mint csiriz, amihez keverjünk össze fél dl lisztet 2 evőkanál meleg vízzel. A kész masszával egy csipesz segítségével rögzítsük a papírra a magvakat a kívánt tőtávolságra, végül írjuk rá, hogy mit ragasztottunk rá. A megszáradt csíkot tekerjük föl, és száraz, hűvös helyen tároljuk felhasználásig.

Előkészület a palántázáshoz

Egészséges zöldség csak egészséges növényből nevelhető. A saját kezűleg előállított palántával garantálhatjuk leginkább a vegyszermentes termesztést. A fűtött környezetben való vetegetéssel márciusban lesz a legtöbb dolgunk, de a hozzávalóit már januárban és februárban összekészíthetjük. A magoncok neveléséhez szinte bármilyen tartóedény megfelel.

A legjobb, ha nem új és drága cserepeket veszünk, hanem teret engedünk az újrahasznosítás szellemének.

A használt tejfölös, joghurtos poharak, kettévágott italos kartonok, virágládák tökéletesen megfelelnek erre a célra, feltéve, ha használat előtt meleg mosószeres vízzel alaposan megtisztítjuk azokat és kilyukasztjuk az aljukat. Ami a lebomló alkalmatosságokat illeti, vethetünk WC-papír gurigába, tojáskartonba, készen kapott tőzegcserépbe vagy tőzegkorongba. Ez utóbbiaknál fokozottan kell ügyelni a locsolásra, mert nagyon hamar kiszáradnak.

Szintén sokat takaríthatunk meg, ha mi magunk készítjük a termesztőközeget is. A palántaföld-keverékhez 4 l komposzt, 2 l perlit és 2 l tőzeg vagy kókuszrost szükséges. A kiültetés utáni könnyebb akklimatizáció érdekében a keverékhez adhatunk 20% mennyiségben átrostált kerti talajt.

A kifejezetten tápanyagigényes növények földjéhez tehetünk 3 evőkanál marhatrágya pelletet is.

Ha ezzel kész vagyunk, nem maradt más hátra, mint februárban megkezdeni a sort a zeller, karalábé, karfiol, káposzta, saláták és csilipaprikák elvetésével.

Lemosópermetezés

Lebomló cserepet készíthetünk újságpapírból
A tél végi növényvédelem legalább olyan fontos, mint a vegetációs időszakban elvégzett, mert nem a kialakult bajt kezeli, hanem a betegségek, kártételek megelőzését szolgálja. Semmiképp ne mulasszuk el! Első lépésben fagymenetes napokon, rügyfakadás előtt szabadítsuk meg metszés útján a csonthéjasok kivételével a gyümölcsfákat és a bogyós termésűeket a felesleges ágaktól. Drótkefével tisztítsuk meg a fák törzsét, távolítsuk el az elhalt kéregrészeket, ezzel felszámolva a kártevők téli búvóhelyét.

A kaparékot semmisítsük meg.

A metszés és tisztogatás után, ha a hőmérséklet legalább 5 °C, valamennyi gyümölcsfát, bokrot és szőlőtőkét kezeljünk bőséges lemosópermetezéssel, amihez használjunk réztartalmú szereket (réz-szulfát, réz-hidroxid, réz-oxidklorid, bordói keverék) vagy poliszulfidként, illetve olajtartalmú (vazelinolaj, ásványi olajok, növényi olajok, paraffinolaj) készítményeket.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Népszerű a török paprika

Törökország tavaly 35%-kal több paprikát szállított külföldre, annak ellenére, hogy 111 Európába érkező tételt kifogásoltak a határérték feletti rovarölőszer-maradvány miatt.

Intelligens metszőrobot

A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Versenyben a fás betegségekkel

Az utóbbi évtizedekben mind több korai tőkepusztulás következik be a szőlőkben. A fás betegségek ellen egyelőre nem tudunk növényvédő szerrel védekezni, de más segítséget adhatunk a tőkéknek. Erről szólt a Malagrow Kft. webináriuma, ahol egy új készítményt mutattak be, amely serkenti a szállítónyalábok fejlődését.

Karantén károsítók a szőlőben, avagy mit is jelent a növényegészségügyi zárlat

Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növény­egészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.

Borbolya, az ismeretlen ismerős.

Szinte minden parkban találkozunk vele, ám sokan nem tudják, hogy a borbolya termése vitamindús csemege is lehet. Néhány országban - elsősorban a Közel-Keleten - gyakran fogyasztott termék, Európában kevésbé ismert gyümölcs.

Csokorköltemények minden fokon - I. Flora Kupa virágkötészeti verseny

Flora Hungaria Nagybani Virágpiac hosszú éveken keresztül adott otthon hazánk legrangosabb kertészeti rendezvényének. A Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészeti Kiállításon bemutatkoztak a meghatározó kertészeti termékcsoportok, szolgáltatók, helyet adott a szakember-találkozóknak, illetve a termékek, szolgáltatások, kertépítészet mellett a virágkötészetnek is.

Étel-itallal monitoron át ismerkedni nem ideális, de jól sikerült

A többi év eleji nagy szakkiállításhoz hasonlóan online eseményként zajlott le a biovilág legnagyobb találkozója, a nürnbergi vásárközpont által szervezett Biofach is. Majdnem 14 ezren követték az igen színesre összeállított programok valamelyikét, és a szervezők is elégedettek, de azért mindenki várja már a jövő februári élő találkozást.

Késnek a banánszállítmányok

Az Atlanti-óceánon tomboló viharok, illetve a világjárvány miatti logisztikai fennakadások miatt akadozik a banánkereskedelem – számolt be róla a fruchthandel.de portál.

Márciusban igényelhető támogatás az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez

Az Agrárminisztérium korábbi évekhez hasonlóan idén is vissza nem térítendő támogatást nyújt a szőlőültetvények megvédéséhez. A 240 millió forint éves keretösszegű támogatás március 1. és március 31. között kérelmezhető.