Back to top

Újratervezéssel növelték a bevételt

A nemzetközi gombaipar számára is kihívásokkal teli év volt 2020. A szigorúbb határellenőrzés megnehezítette az erdei gombák szállítását, a gasztronómiai fesztiválok és az adventi vásárok elmaradása pedig katasztrofálisan visszavetette a gomba iránti keresletet. Ennek ellenére a nemzetközi gombakereskedelemmel foglalkozó németországi vállalat, a Paris Direkt sikeres évet zárt.

A vadgombák szezonja tavaly szerencsére igen hosszúra nyúlt. A bevált kelet-európai partnerek mellett a beszállítói partnerhálózatukat csaknem 100%-kal bővítették, mondta Ramazan Gülnar, a münsteri székhelyű cég vezetője. A járvány következményei bizonyos gombatípusok esetében egyértelműen észrevehetők.

Hiány van például barna csiperkéből, többek között azért, mert Lengyelországban néhány nagy termelőgazdaság tönkrement a vírusjárvány miatt.

A cég komoly átalakításokba kezdett. Münsteri központjuk teljesen átépül, és új csomagolóállomásokkal szerelik fel. A vállalat ügyfélszerkezetét is átszervezték, az új vállalati stratégia pedig azonnal meghozta az eredményeket, állítja a cég vezetője. Ma már nemcsak ven­déglátóipari beszállítókat és hagyományos nagykereskedőket szolgálnak ki, hanem élelmiszer-kiskereskedelmi vásárlókat is. Ez a döntés kétségtelenül előnyös volt számukra. A termékpaletta is jelentősen bővült.

Szárított termékeiket nagy és kisebb kiszerelésekben egyaránt értékesítik.

Összesen 15-féle erdei és termesztett gombát tudnak szárítva vagy por formájában szállítani egész évben. De a friss termékek választéka is változott, elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelem számára vegyes gombacsomagokat is kínálnak. Konyhakész kiszerelést forgalmaznak például leves készítéséhez. A többnyire 200 vagy 250 grammos egységcsomagok a gombák mellett egyéb összetevőket is tartalmaznak, például gyömbért, fokhagymát és fűszereket. A cég elkötelezett a környezetvédelem iránt, a gombákat főként újrahasznosított karton anyagú tálcákra csomagolják.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Készülnek a nőnapi csúcsforgalomra a virágosok

Készülnek a virágüzletek a közelgő nőnapra, amikor napi forgalmuk megtöbbszöröződik. A tapasztalatok szerint ajándékozottanként jellemzően legalább 1000 forintért vásárol egy-egy vevő virágot, többségében hazai termesztésű fréziát, jácintot, tulipánt, nárciszt, illetve az örök klasszikus rózsát, gerberát, szegfűt – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből.

Tűzszünet vagy békekötés? Közös platformon a németországi áruházláncok és gazdák

Se szeri se száma nem volt mostanában Németországban az áruházláncok elleni gazdatüntetéseknek, mi is beszámoltunk néhány esetről, amikor éjszaka traktorokkal torlaszolták el a logisztikai központok bejáratát valamilyen aktuális sérelem miatt a környékbeli termelők. Ha minden jól megy, akkor ennek most vége szakadhat, és új fejezet nyílhat az agrárium, illetve a kereskedelmi láncok kapcsolatában.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Folytatódik a Nébih élelmiszerpazarlás elleni programja, a Maradék nélkül

2021. február 25-én, online zárókonferencián összegezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának legfontosabb eredményeit.

Zöldség-gyümölcs: az egyformák közt is válogat a vásárló

A világon megtermelt élelmiszer egyharmada hulladékként végzi. Az élelmiszerpazarlás nem csupán társadalmi, hanem környezetvédelmi gond is: amikor élelmiszer kerül a hulladékba, akkor a megtermeléséhez, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is veszendőbe megy. A termelőknek, kereskedőknek egyaránt érdeke a pazarlás mérséklése, és ezért egyre többet tesznek.

A brit vetőburgonya hányatott sorsa

A brexit miatt a skót, angol és walesi vetőburgonya-termesztők és -kereskedők továbbra sem tudnak exportálni az Európai Unióba, ami több millió font veszteséget okoz. Az EU ugyanis nem adta meg a harmadik ország státuszt a brit vetőburgonyára, mert az nem „igazodik dinamikusan” a termékre vonatkozó EU-s szabványokhoz.

Elrajtolt a „Magyarország étele 2021” szakácsverseny

Az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete (ÉTREND) a Felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium Szakgimnázium és Szakközépiskola együttműködésével és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakmai partnerségével immár negyedik alkalommal hirdeti meg a „Magyarország étele” elnevezésű, élőmunkás melegkonyhai szakácsversenyt.

A legújabb tárolási módszerek

A koronavírus-járvány miatt fölértékelődött az élelmiszerbiztonság, aminek egyik fontos tényezője a megfelelő tárolás. Számos módszert dolgoztak ki a gyümölcsök minél hosszabb eltartására, a szabályozott légterű hűtőtárolás az 1950-es évek óta bevált gyakorlat.