Back to top

Folyamatos fejlődés a hagyományok megtartásával

A szabadszállási Róna Mezőgazdasági Szövetkezet egyedi az országban, hiszen már csak náluk működik háztáji rendszerű integráció. A 244 tagú szövetkezetben folyamatosan fejlesztenek pályázati támogatással és önerőből is, hogy alkalmazkodni tudjanak a piaci kihívásokhoz. Jelenleg hagymatároló építésére adtak be támogatási kérelmet a kertészeti korszerűsítési felhívás keretében.

Nagy József elnök már gyerekként, az iskolai szünetekben is dolgozott a Rónánál, és a szövetkezet vezetése mellett még most is vállal háztáji művelésű területeket. Emellett ügyvezetője a Róna-Ker Tész Kft.-nek, amelynek a szövetkezet a legnagyobb termelő tagja. Vele beszélgettünk a fejlesztésekről.

Nagy József rendszerben gondolkodik

A szövetkezet bérelt területeinek nagy részén szántóföldi növényeket termesztenek, mert a kertészeti kultúrákban is szükséges vetésforgó csak így valósítható meg.

Az elmúlt hét év termesztési adataiból látszik, hogy folyamatosan igazodni kell a piaci igényekhez, mert hiába jól termelhető valami egy adott területen, a felvásárlási árak gazdaságtalanná tehetik a tevékenységet.

Amíg 2014-ben – a zöldborsót és csemegekukoricát nem számítva – 308 hektáron tizenkét kertészeti kultúrát termesztettek a szövetkezetben, 2020-ra a terület 254 hektárra, a fajok száma pedig hatra csökkent. Az integrációban művelt tagi kertészeti kultúrák területe nem változott 2014 óta, öt fajt termesztettek 106 hektáron. Nőtt a petrezselyemgyökér és a sárgarépa területigénye, főként a fűszerpaprika rovására.

A terület szűkülése abból ered, hogy a tagok vagy az örököseik értékesítették a földjeiket, és a vevők kiléptek a szövetkezetből, önállóan gazdálkodnak, magyarázta az okokat Nagy József.

A fajok számának csökkenése pedig részben kényszer, részben tudatos döntés eredménye. A tulajdonosváltások nehezítik a vetésforgó tervezését, ennek ellenére a hagymánál és gyökérzöldségeknél egyelőre tudják tartani az ötéves forgót.

15-16 hektáron a földben hagyják és szalmával takarják a répát

Kevesebb kultúra

Az ipari paradicsom lett az egyik áldozata a kultúraszűkítésnek. A területe évekig 30-50 hektár volt – ahogy a vetésforgó megengedte –, ám három éve 75 tonnás hektáronkénti termésnél mindössze 90 fillér maradt egy kilogramm paradicsomon, ezért felfüggesztették a termesztését. A feldolgozók megadták, milyen fajtákat kérnek, és abban az időben az olasz, holland, amerikai fajták kerültek előtérbe, melyek az itteni körülmények közt nem hozták az elvárt refrakciót. A paradicsomtermesztés gépei most is megvannak, várják az újabb „bevetést”, a piaci helyzet változását.

A fehér tölteni való paprika termesztését azért hagyták abba, mert ahová beszállítottak, ott menet közben, augusztusban változtatták meg a követelményeket.

Az elvárt terméshosszúságot a szabadföldi fajtákkal nem lehet elérni, így a termést csak lecsópaprika minőségben sikerült értékesíteni, jóval alacsonyabb áron.

A pritaminpaprikát sokáig kereste a piac, de az utóbbi két év rossz volt. A fűszerpaprika területe a betakarításhoz szükséges kézi munkaerő hiánya, minősége, szedőteljesítménye miatt csökkent jelentősen. A paszternák vevőköre szűk, ami veszélyes az értékesítés biztonsága szempontjából. A 13 hektáros meggyültetvény tőállományát a 40-50 százalékról tovább rontotta két belvizes év, ezért tavaly felszámolták. Döntésükhöz a meggy kiszámíthatatlan piaca is hozzájárult, 90-300 Ft/kg közötti áron veszik a termést, tehát rosszabb években sokat lehet bukni rajta, említette a változások hátterét Nagy József.

Korábban termesztettek zöldbabot másodvetésben (fővetésben rosszul kötött), de a kultúra jövedelmezősége nem volt kielégítő. A csemegekukoricát 35 éve termesztik, a korábbi 400 hektárt 300 körülire csökkentették. A termést Kecskemétre szállítják a Kecskeméti Konzerv Kft.-nek, illetve mintegy 10 hektár termését helyben feldolgozzák egy speciális eljárással: a csöveket vákuumcsomagolásban közel két órán át sterilizálják, ez idő alatt gyakorlatilag megfő, majd a vákuumcsomagolásban értékesítik. A terméket fogyasztás előtt már csak melegíteni kell. Erre a célra más fajták alkalmasak, mint a konzervgyártáshoz. A jövőre nézve elgondolkodtató, mondta Nagy József, hogy amíg a takarmánykukorica költsége hektáronként 300 ezer, a csemegekukoricáé meghaladja a 600 ezer forintot a magas vetőmagár, a többszöri öntözés és növényvédelem miatt.

Így az utóbbi években a takarmánykukorica hektáronként több mint kétszeres profitot hozott, mint a csemege.

Sárgarépa tisztítása és csomagolása
Az ipari sárgarépa területét is jövedelmezőségi gondok (jók a termésátlagok, de nagyon alacsony a felvásárlási ára), illetve a vetésforgó miatt csökkentették, csak a frisspiaci répa rovására maradhatott volna hasonló területen termesztésben. Az Imperator fajtából minirépa készült borsóhoz. Ezt azért hagyták abba, mert a holland, belga és az angol termesztőkkel ellentétben nálunk nem sikerült összehangolni a borsó és a sárgarépa tenyészidejét, a klímaváltozás miatt a borsót hamarabb kell betakarítani, ám akkor a répa még nincs kész.

Látványosan nő azonban a frisspiaci sárgarépa eredményessége, ezért a fejlesztések erre irányultak, ezért is bővítik a tárolókapacitást.

A cékla területe nőtt még duplájára, a nagyobb frisspiaci kereslet mellett a saját gyártásnak köszönhetően, és azért, mert a Bonduelle elkezdte gyártani a kockázott céklakonzervet az üzemi konyhák részére, ami új piacot jelent.

A gyökérpetrezselyem termőterülete az induláskori 5 hektárról 30 hektárra nőtt az integrációban az évek során. Míg a sárgarépából 90-140 napos tenyész­idejű fajtákat kínálnak, a gyökérpetrezselyemből kisebb a fajtaválaszték. Nem technológiaigényes, így ennek a termesztését inkább a kistermelők uralják a piacon.

Egymásra utaltak

Magyarországon egyedül Szabadszálláson maradt fenn a háztáji rendszer, bár integrációnak hívják. A háztáji korábban úgy alakult a szövetkezetnél, hogy a bérszínvonal-gazdálkodás miatt nem lehetett a jó munkaerőt megfizetni, a melléküzemágakban (mint a varroda, tükörgyártás) dolgozók kevesebb bért kaptak, amit a szövetkezet háztájival ellensúlyozott a tagok részére.

A háztájinak a kézimunka-igényes kultúráknál van még most is szerepe.

A termesztéshez szükséges anyag beszerzésétől kezdve az összes gépi műveletet, a betakarítást, valamint az értékesítést a szövetkezet, illetve a tész végzi, azok költségeit három részletben kell kifizetniük a tagoknak. A tagok 4000 négyzetméteres egységekben igényelhetnek parcellákat (maximum három egységet), és azokon vállalják a kézi munkát, például a sárgarépa-állományt kapálják a lombzáródásig, vagy ameddig szükség van rá. A maximálisan vállalható méretű, 12 ezer négyzetméteres parcellán éves szinten átlagosan 500-600 ezer forint haszna lehet a tagnak.

A helyi zöldségfeldolgozáshoz a szövetkezet és a háztáji termelése biztosítja az alapanyagot, a tész pedig végzi a tisztítást, csomagolást és kereskedelmet – tehát a két egység egymásra épül. A tészben a szövetkezet a legnagyobb termelő tag. A GlobalGAP minőségbiztosítási rendszer certifikációjával minden szántóföldi zöldség rendelkezik. Nagy József rendszerben gondolkozik: attól válik a teljes termelési és gyártási vonal üzembiztossá, ha van terület, alapanyag és piac.

A tész kihelyezteti a gépeket a tagjaihoz, így amire a szövetkezet nem kap támogatást, arra a tészen keresztül pályáznak, majd a szövetkezet saját termelésében és az integrációban is használja.

A korábbi kertészeti korszerűsítési pályázat során a hűtőház építésekor tartályládákat nem lehetett vásárolni, ezért arra a tagok által működtetett tész pályázott. A répára tapadó föld eltávolításához szintén a tész vásárolt megfelelő tisztítógépet a feldolgozósorhoz.

Szárítmány helyett chips

Harminc évig zöldségszárítmányokat is készített a szövetkezet, de ezt a tevékenységet már megszüntették. A szárításhoz szükséges gáz sokat drágult, és nem lehetett tartani a versenyt például a németekkel, ahol a mezőgazdasági utak is aszfaltosak. A magyar poros utakon beszállított zöldséget ugyanis mosni kellett a feldolgozás előtt, és a nedves alapanyag tovább növelte a szárítás költségét. Később pedig olyan olcsón bejöttek a lengyel és kínai szárítmányok, hogy egy liofilizált terméket alacsonyabb áron tudtak adni, mint a magyar szárítottat. Így már végképp nem érte meg ezzel foglalkozni.

A Septoria gomba terjedése is rontotta ezt az üzletágat, hiszen csak egészséges petrezselyem-, illetve zellerlevél szá­rítható.

A kínai import a snidling­szárít­mány készítését is tönkretette, pedig azt Szabadszálláson csinálták először Európában. Négy köbméter gáz kellett egy kilogramm levélzöldség-szárítmány készítéséhez a szövetkezetben, a külföldi cégeknek ugyanakkor már volt előszárítójuk, ahol a felületi vizet 120 °C-on eltávolították, mérsékelve a szárítás költségét.

A megszűnt zöldségszárító-üzem épületében alakították ki a zöldségsterilizálót kétdarabos szuperédes csemegekukorica és cékla gyártására. A termékek hazai boltokba kerülnek, és a kereslettől függően időnként az európai piacokra is szállítanak. A váltáshoz adott volt az infrastruktúra (épület, közművek, laboratórium, alapanyag) és az élelmiszeripari szemléletű dolgozók. A termékek környezetkímélők, mert amíg az üveget, dobozt le kell gyártani és a konzervgyárakba be kell szállítani, a Róna termékeihez két fóliatekercs egy hónapig elegendő. Céklából is készítenek 500 grammos előfőzött vákuumfóliás terméket, amit kedvelnek a fogyasztók, mert nem kell hűtőben tárolni és fűszerezés után egyből kész a köret.

Másféle feldolgozásra is ráálltak, az üzletláncok igényeinek nem megfelelő, túl vastag gyökérzöldségekből chipset gyártanak (sárgarépa, paszternák, cékla, édesburgonya és vegyes változatban).

A magasabb feldolgozottsági szint, például a chips és a zöldségkrém értékesítése nagyobb bevételt hoz, ehhez azonban nagyobb volumenű gyártásra lenne szükség, mert a jelenlegi mennyiséggel még magasak az általános költségek. A tevékenység egyelőre veszteséges. Kész van hat kenyérfeltétnek szánt zöldségkrém gyártmánylapja (ez lényegében az elkészítés receptje), és zöldség ivólevek készítéséről is van elképzelésük egy német szabadalom átvételével.

A szövetkezet néhány terméke

Rendszeresen pályáznak

Szinte minden évben pályáznak valamire, általában sikeresen, ennek köszönhetően fejlesztik a tevékenységüket. Legutóbb a kertészetkorszerűsítési pályázat keretében adtak be támogatási kérelmet a hűtőtárolás bővítésére. A hagymaféléket alacsony páratartalmon (60-70 százalék), a gyökérzöldségeket pedig ennél párásabb környezetben kell tárolni, különben utóbbi vizet veszít és „gumissá” válik, foltos lesz.

A hagymát nagy csarnokokban ömlesztve tárolják, a padozatból fújják a megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú levegőt, ami átszellőzteti a nagy tömegű, több méter magas hagymahalmokat.

A sárgarépából a szövetkezet és a tész­tagok által termelt mennyiség a hazai fogyasztás 12 százalékát fedezi, tíz hónapon keresztül tudnak szállítani saját terméket a nagyáruházaknak (Lidl, Tesco, Penny). A fennmaradó két hónapban is szeretnék megoldani az ellátást felvásárlás nélkül, ezért is szükséges a hűtőházi kapacitás bővítése.

Most ugyanis a jó évjáratokban elért nagyobb termés egy része ideiglenes tárolókba kerül, ott pedig a minőség megőrzése kockázatosabb.

Egy korábbi pályázat keretében a hő- és légtechnikát is korszerűsítették. Vásároltak továbbá a közelmúltban tar­tály­ládamosó gépet, és egy új mosóvíz-ülepítő is beüzemelésre vár a telephelyen, mellyel 40 százalékos vízmegtakarítás lesz elérhető a gyökérzöldségek tisztítása során. Megoldásra váró folyamat még a mosóvíz mangántalanítása.

Lendületben répa

A frisspiac igényeit jelenleg három-négy sárgarépafajta váltogatásával és szakaszos vetéssel elégítik ki. Frisspiaci répánál a termésátlag volt, hogy elérte a 110 t/ha mennyiséget. A frisspiaci szezon után jön a tárolási répa idénye. A sárgarépa kereslete kiegyenlített és folyamatos, nyáron valamelyest csökken a fogyasztás, de ehhez a tervszerű vetéssel hozzá tudják igazítani a kínálatukat.

A késő őszi, téli és tavaszi ellátáshoz kétféleképpen tárolják a répát. A sárgarépagyökereket 15-16 hektáron a földben hagyják, és géppel elterített vastag szalmatakaróval védik a fagytól.

Ez a tárolási mód nem olcsóbb, mint a hűtőházi, hiszen a szalmának is van költsége, beruházási igénye azonban nincs.

A másik módszer a túltermelés esetére, hogy nagyméretű bálák közé ömlesztve prizmába kerül a sárgarépa, ami fagyveszélynél szalmatakarást is kap. Az ilyen tárolás rövid idejű lehet, a veszteségek magasak (főleg a törések miatt), de nagyobb a biztonság, mintha takarás nélkül a földben maradna a sárgarépa. Mind a két mód csak a tárolóba nem férő répa tárolását szolgálja.

A

A hűtőházi tárolás a legbiztonságosabb
cégnek évente 4500 tonnás korszerű tárolókapacitás szükséges a jelenlegi termelés és a piacok alapján. 2021-ben a tész épít egy 2000 tonnás hűtőházat. A meglévő, régebbi hűtőházakba (2000 t) kerül majd a jövőben a petrezselyem, paszternák és a cékla.

A legbiztonságosabb a tartályládákban történő hűtőházi tárolás, ahol a hőmérséklet és a páratartalom egyaránt szabályozott. A tartályládák hat emelet magasan sorakoznak az épületben.

A hűtőház fele már megépült és működik, a másik részét készülnek megvalósítani pályázati segítséggel.

A kertészetkorszerűsítési pályázat ke­retében már beadták a támogatási igényt kétszer 500 tonnás tárolókapacitásra a vöröshagymára. A cékla, paszternák, petrezselyem a régebbi, kevésbé korszerű tárolókban is jól eláll, de a sárgarépa nagyon igényes a hőmérsékletre és a páratartalomra.

Korszerű öntözőrendszer

2018-ban 100 millió forintos beruházással – 33 millió volt belőle az állami támogatás – korszerűsítették az öntözőrendszert, mely 1060 hektárnyi területet lát el a Duna vizével. Az öntözőközpontjuk 40 éves volt, így a vezérlés mellett a szivattyúk is megújultak.

Amikor az 1970-es években kiépült az öntözés Szabadszállás környékén, a magas nyomás volt az elvárás. A körforgó rendszerű öntözést aztán felváltották az öntöződobok, majd a lineárok és a csepegtető rendszerek, így lényegessé vált a nyomásszabályozás megoldása.

Az új rendszer a kijuttatott vízmennyiséget is szabályozza, a vezérlés figyelembe veszi, ha egy-két szakaszt leállítanak, és akkor automatikusan csökkenti a rendszerbe táplált víz mennyiségét.

Mire tökéletessé vált a rendszer, jött az újabb kihívás: a 8-as főút nyomvonalát ide tervezik, és az elvágná az öntözővíz-központjukat a területektől. Folyamatos az egyeztetés, hogy az út is megépülhessen, de ne tegye tönkre a szövetkezet öntözőrendszerét.

Mikroöntöző berendezések is működnek a szövetkezet területein 2014 óta. Ez nagyon jól használható például arra, hogy a korábban lekerülő áttelelő hagyma vagy borsó után répát vethessenek, akkor ugyanis nem nélkülözhető (június közepén, végén) a kelesztő öntözés. A talaj minősége is alacsony intenzitású öntözést kíván, különben megfolyik a víz.

Tavasszal két hét alatt kel ki a sárgarépa, nyáron 10 nap alatt, de akkor fontos a hűtés, amire szintén alkalmas a mikro­ön­tözés.

Késői vetésnél a 30 °C feletti hőmérséklet és az alacsony relatív páratartalom is csak mikroöntözéssel kompenzálható. Paprikáknál csepegtetőt használnak.

A padozat alól fújt levegővel szellőztetik át a tárolás alatt a hagymát

Végletek

A Róna Szövetkezet elnöke megérti, hogy a biotermesztés arányának a növelése a cél az EU következő hét évében, de az minden kultúrában munkaerő-igényesebb, és már most sincsen elegendő dolgozó. A hatóanyag-csökkentés is nehezíti a kertészek helyzetét, most egy hollandokkal közös kísérletben talajgombákkal kezelik a területeket, így egyes betegségek vegyszerhasználat nélkül kiküszöbölhetők.

Részben a modern géppark is megoldást jelenthet a munkaerőhiányra, hiszen a kamerával, GPS-szel felszerelt eszközökön a traktoros látja, mit csinál a gép, így közelebb lehet menni a tövekhez, kevesebb a kézzel elvégzendő munka, hatékonyabb a mechanikai gyomirtás.

Vegyszeres gyomirtás helyett speciális kultivátorral úgy irtják a magról kelő gyomokat, hogy több menetben töltik fel a répa bakhátját, így a gyomok elpusztulnak.

Végletek vannak: vagy száraz a tavasz, vagy túl nedves. Aszálykor az öntözés segít, de van, amikor a belvíz levezetését kell megoldani. Az 1970-es években kettős hasznosítású csatornarendszer volt a környéken. Ennek egy része megmaradt, ide vezetik a belvizet, ám a csatornáknak nincs gazdájuk, így ezeket kénytelenek ők karbantartani.

A cég öntözési ágazata üzemelteti a traktorra szerelhető átemelő szivattyúkat is, amelyekkel belvíz­men­tesítenek.

A talajokat középmélyen lazítják, sekély a termőréteg, ezért nem lehet mélyszántani, pedig az segítene a belvizes időszakokban. A novemberi betakarításkor is gond a nedves talaj. 244 tagjuk van, egy részük idős vagy máshol lakik, nem mindenki kötődik szorosan a szövetkezethez. Öntözési közösséget lenne jó létrehozni, de azt csak új cégben lehet, és jogilag nehéz megoldani ennyi taggal, tudtuk meg.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

A magyar export tavaly újra meghaladta a 100 milliárd eurót

Tavaly, amikor minden visszaesett a világgazdaságban, a magyar export újra meghaladta a 100 milliárd eurót - mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden Ócsán.

Innovatív megoldások a kiváló minőségű sertéshús előállításáért

Magas biológiai értékű sertéshús előállítására csaknem kétmilliárd forintos uniós és hazai támogatásból négyéves projektet zárt le a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kaposvári campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében - közölték a konzorcium tagjai kedden az MTI-vel.

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

Éghajlatváltozás miatti módszerváltás a metszésben

Sicz György nyugdíjas békéscsabai kertészmérnök a gyümölcsfái metszését két részben ütemezi be, mivel a most látható jó virágrügy berakódást egy késői fagy megritkíthatja. A klímaváltozás miatt érzékelhető időjárási anomáliák, a rövid időn belül bekövetkező nagy hőmérsékleti különbségek miatt erre számítani kell…

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

A Mecsek oldalában virágzik a mandula

Az idei nagyon enyhe tél melegrekordokkal búcsúzott február 26-án, az első tavaszi hétvégére viszont visszatér a tél. Milyen állapotban várják a gyümölcsfák a fagyokat? A legmelegebb hazai termőtájakon gazdálkodókat kérdeztük. Pécs környékén és a Balaton déli partján a kajszi rózsaszín bimbós állapotban van, a Mecsek oldalában virágzik a mandula.

Jelentősen bővül az ökológiai gazdálkodás területe Magyarországon

Világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfőn az MTI-vel.

Folytatódik a Nébih élelmiszerpazarlás elleni programja, a Maradék nélkül

2021. február 25-én, online zárókonferencián összegezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának legfontosabb eredményeit.

Az FMC bemutatja: új hatású rovarölő szer a kertészetben

A kertészetben nagyságrendekkel hatékonyabb termesztés folyik, mint szántóföldön, egy négyzetméteren 20-50, de növényházban 70-100 kilogramm termést is betakaríthatnak. Nagyon célzottan, hatékonyan kell megvédeni a növényeket a fertőzésektől, és lehetőség szerint javítani az erőnlétüket.