Back to top

Tavasz és tél váltakozása zavarja a növények nyugalmi időszakát

A mögöttünk álló egy hét, különösen a múlt hét második felének tavasziasan enyhe időjárása az ország déli részén és nyugati tájain már beindította a növények nedvkeringését, a január második felét jellemző hőmérsékleti hullámvasút azonban még nem ért véget. A szerda és csütörtök reggeli mínuszok után ismét jelentősen megenyhül az idő, majd a jövő hét első napján újra komoly fagy várható.

A múlt hét első napjai még többfelé -10 fok alatti hőmérsékletekkel indultak, majd a hét közepétől a legtöbb helyen az éjszakai fagyok is megszűntek, szombaton reggel pedig az ország jelentős részén +5 és +10 fok között alakultak a minimumhőmérsékletek.

Pénteken és szombaton a legmelegebb órákban a Dunántúlon többfelé 14-15 fokig, de az Alföldön is 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, és az 5 cm-en mért talajhőmérséklet is +4-+6 fok közé emelkedett. A lehűlés vasárnap kezdődött, és hétfő reggelre a középső országrészben rövid időre összefüggő hótakaró is kialakult.

Visszatértek az éjszakai fagyok, csütörtök reggelre már -4 és -9 fok közé hűlt le a levegő, napközben azonban +3 és +6 fok közötti értékek voltak a hét első felében a jellemzők, az 5 cm-es talajhőmérséklet azonban többnyire továbbra is 0 fok fölött alakul.

Csapadék az ország nagy részén már nem hiányzott a földekre, mert a Dunántúl délkeleti és az Alföld nyugati, délnyugati részének kivételével eddig is telített volt már a talajok felső egy méteres rétege, ahol alacsonyabb a nedvességtartalom, ott pedig most sem esett számottevő mennyiség.

Múlt péntek és e hét kedd közötti öt napban keleten 15-30 mm közötti mennyiség esett, míg a középső országrészben csak 1-3 mm, másutt 10-15 mm közötti értékek voltak jellemzőek.

Vasárnap estétől hétfő reggelig a Duna-Tisza közén és a Tiszától kissé keletre hó is esett, és hétfő reggelre hólepel és 5 cm közötti hótakaró alakult ki ezeken a tájakon, ami napközben a hegyvidéki területek kivételével a legtöbb helyen el is olvadt.

Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól telelnek. Az Alföldön és északkeleten a belvízfoltok jelenthetnek problémát. Az őszi búza +4 Celsius fok alatt bírja a vízborítást, a múlt heti meleg idő pedig nem tartott olyan hosszan, hogy már gondot okozott volna.

Növényvédelmi szempontból is jól jönne, ha tartósabban beállna a téli idő, mert a rövid fagyos időszakokban, amiket meleg periódusok követnek nem ritkul számottevően a kórokozók és a kártevők állománya.

A folytatásban is igen változékonyan alakul időjárásunk. Csütörtök estétől nyugat, északnyugati irányból ismét csapadékzóna éri el hazánkat, melyből északon és keleten péntek reggelig havas eső és havazás várható, délnyugat felől azonban egyre nagyobb területen eső.

Eső lesz a jellemző pénteken és szombaton is, pénteken várható nagyobb, 5-10 mm-es mennyiség, míg szombaton inkább csak elszórtan lehet záporokra számítani.

Vasárnap hajnaltól ismét csapadékosra fordul az idő, az ország nagy részén havazás, havas eső várható, délen, délkeleten eleinte eső, majd ott is hó.

Hétfőn reggel kelet felé távozik a csapadékzóna, és hétfőn és kedden szárazabbra fordul az idő, majd a jövő hét közepén eső valószínű. Összességében az előttünk álló egy hétben 10 és 20 mm közötti csapadékra van kilátás. A hőmérséklet pénteken és szombaton hajnalban is csak kevés helyen, főként az Északi-középhegységben csökken fagypont alá, napközben pedig többnyire 5 és 10 fok között alakul. Vasárnap már nagyobb területen várható gyenge fagy, és napközben is csak kevéssel 0 fok fölé melegszik a levegő. Hétfőn reggelre sokfelé derült idő valószínű, ezért északon -5 - -10 fokig hűl a levegő, délen valamivel enyhébb lesz a reggel. Keddtől ismét melegedés kezdődik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Emberrablók keserítik meg a nigériai gazdák életét

Emberrablók törtek be egy délnyugat-nigériai baromfitelepre, ahonnan elhurcolták többek között a gazdaság tulajdonosának fiát, Ayodeji Emmanuelt is. A 24 éves férfi elengedéséért cserébe 100 millió nairát, azaz mintegy 77 millió forintot követelnek.

Harmincezer gyertyánnal ültették be az épületet

Több mint 30.000 gyertyánnal ültették be a Düsseldorf központjában, a jól ismert Königsallee közelében található üzlet-, és irodaházként működő Kö-Bogen II épületegyüttes homlokzatát és tetőterét. A város zöld szíveként jellemzett új Kö-Bogen II projekt fő célja, hogy példát mutasson: így is lehet küzdeni az éghajlatváltozás ellen.

Kertészetekben nélkülözhetetlen: a tőzeg kitermelése és felhasználása fenntarthatóan

A legtöbb cserepes növény közegének fő alkotóeleme a tőzeg. Kitermelésének környezeti hatása az alkalmazott gyakorlattól függ.

Javult-e a nők helyzete a mezőgazdaságban?

Az agrárvállalkozások egyre befogadóbbak a nemek és a faji sokféleség szempontjából, és bár növekszik az egyenlőség tudatossága az ágazatban, még mindig több a tennivaló egy új felmérés szerint.

Óriási hőmérsékletugrás Németországban

Néhány napon belül több, mint 40 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet Németország egyes régióiban, amire eddig még nem volt példa.

Harc a repce rovarkártevői ellen

A Corteva négyrészes online konferenciájának utolsó napján a repce volt a figyelem középpontjában, a napraforgó, a kukorica és a kalászosok után. Mint Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezetője fogalmazott, egy ekkora cég számára az innováció nem választható opció, hanem kötelező feladat.

Az Európai Unió búzaföldjei átvészelték a fagyokat

Az Európában két héttel ezelőtt tapasztalt hirtelen lehűlés és fagyok nem valószínű, hogy súlyos károkat okoztak volna a búzaföldeken. Ez köszönhető a növény fagytűrő képességének és a helyenkénti hótakarónak, ami óvta a búzát a fagykártól – állítják elemzők és kereskedők.

Bár szikkad a talaj, de keleten még gondot okoz a belvíz

A múlt hét közepén ismét jelentősen megváltozott időjárásunk, a február közepi hideg időszakot tavasziasan enyhe periódus váltotta, és a meleg a hét első felében csak fokozódott. A csapadékos idő azonban nem tért vissza, így kissé szikkadni, száradni tudtak a talajok, ami főként a keleti országrészben fontos, hiszen ott okoz sokfelé egyre nagyobb gondot a belvíz.

Erdőfelújítás szajkóval

Az erdészek áldott tevékenysége mellett egyes vadfajok is segédkeznek az erdőfelújításban. A szajkó, népies nevén a mátyásmadár, bár dúvadnak számít fészekfosztó kártétele miatt, azonban ellenpontozza ezt azzal, hogy jelentős szerepet játszik az erdő ökológiai folyamatainak fenntartásában, így az erdőfelújításban is.