Back to top

Harc a repce rovarkártevői ellen

A négy részes Corteva online konferencia utolsó napján – a napraforgót, a kukoricát és a kalászosokat követően – a repce került a figyelem középpontjába. Ebben a kultúrában sem maradnak hatékony készítmények nélkül a termelők.

Mint Borsos László, a Corteva AgriScience ügyvezetője elmondta, a rovarölő szerek és a herbicidek területén is újdonsággal készülnek a szezonnyitásra. A szakember elmondta, egy akkora cégnél az innováció nem választható opció, hanem kötelező. A szántóföldi online konferenciát – terveik szerint – a kertészeti kultúrákra kihegyezett tanácskozás követi.

A repce rövid időn belül az extenzív termesztésintenzitású kategóriából átigazolt a legintenzívebb szántóföldi kultúrák közé.

Talán ezért is befolyásolta leginkább a hatóanyag változás. A neonikotionidokat érintő 2013-as moratórium, majd a 2015-ös engedély visszavonás, a szerves foszforsavakat és további neonikotionidokra vonatkozó 2019-2020-as engedély visszavonások. Ennek következtében voltak évek, amikor szinte megvédhetetlen volt a repce, mondhatjuk, „elengedték a kezét”.

Az elmúlt években folyamatosan csökkentek azon hatóanyagoknak a száma, melyek a repce rovarok elleni védekezésben bevethetőek. Ez nem csak megköti a gazdák kezét, de a rezisztencia kialakulásának rémével is fenyeget. Pedig ez az olajosnövényünk nem szűkölködik rovarkártevőkben. Így kerül képbe a Corteva legújabb éter típusú piretroidja, az etofenprox hatóanyagú Magma.

A repce vetésterülete kis mértékben elmaradt az előző évitől, ami elsősorban a szárazság rovására írható. Majd jött az őszi csapadék, és ezzel együtt a gyomosodás. Ráadásul újabb gyomfajok jelentek meg.

Erre a kihívásra válaszolt a Corteva az Arylex aktív Korvetto gyomirtószerrel. Legújabb készítményük a legújabb technológiával készült, a NeoEC formulációmég jobb hatékonyságot eredményez.

S, milyen esetekben indokolt a repce tavaszi gyomirtása? Kései vetés esetén, vagy ha ősszel nem volt lehetőség a védekezésre, sikertelen őszi gyomirtás, vagy vadkár okozta gyomosodás miatt. Az elmúlt ősszel a repce gyomirtási időszakában a sokévi átlaghoz viszonyítva 25 százalékkaltöbb csapadék hullott a vetésekre. Viszont a korai hibridek esetében elvégzett korai poszt gyomirtások a bemosó csapadék hiányában csak részlegesen voltak hatékonyak. Az átlagosnál melegebb ősz következtében a repce gyomnövények csírázása október végén megindult, míg a kései vetések kezelése sok helyen elmaradt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értéktőzsde: Elindult a jegyzés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában február 22. óta újra jegyzik a takarmánykukoricát (ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica). A pénzügyi befektetők 74 000 forint/tonna áron kereskedhettek a terménnyel (2021. májusi lejárat) és február 25-ig két szerződést kötöttek.

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.

Magyarország lemaradt a drónok üzleti célú hasznosításában

Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.

Az FMC bemutatja: új hatású rovarölő szer a kertészetben

A kertészetben nagyságrendekkel hatékonyabb termesztés folyik, mint szántóföldön, egy négyzetméteren 20-50, de növényházban 70-100 kilogramm termést is betakaríthatnak. Nagyon célzottan, hatékonyan kell megvédeni a növényeket a fertőzésektől, és lehetőség szerint javítani az erőnlétüket.

Zöldség-gyümölcs: az egyformák közt is válogat a vásárló

A világon megtermelt élelmiszer egyharmada hulladékként végzi. Az élelmiszerpazarlás nem csupán társadalmi, hanem környezetvédelmi gond is: amikor élelmiszer kerül a hulladékba, akkor a megtermeléséhez, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is veszendőbe megy. A termelőknek, kereskedőknek egyaránt érdeke a pazarlás mérséklése, és ezért egyre többet tesznek.

Versenyben a fás betegségekkel

Az utóbbi évtizedekben mind több korai tőkepusztulás következik be a szőlőkben. A fás betegségek ellen egyelőre nem tudunk növényvédő szerrel védekezni, de más segítséget adhatunk a tőkéknek. Erről szólt a Malagrow Kft. webináriuma, ahol egy új készítményt mutattak be, amely serkenti a szállítónyalábok fejlődését.

Karantén károsítók a szőlőben, avagy mit is jelent a növényegészségügyi zárlat

Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növény­egészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.

Harc a repce rovarkártevői ellen

A Corteva négyrészes online konferenciájának utolsó napján a repce volt a figyelem középpontjában, a napraforgó, a kukorica és a kalászosok után. Mint Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezetője fogalmazott, egy ekkora cég számára az innováció nem választható opció, hanem kötelező feladat.

Az Európai Unió búzaföldjei átvészelték a fagyokat

Az Európában két héttel ezelőtt tapasztalt hirtelen lehűlés és fagyok nem valószínű, hogy súlyos károkat okoztak volna a búzaföldeken. Ez köszönhető a növény fagytűrő képességének és a helyenkénti hótakarónak, ami óvta a búzát a fagykártól – állítják elemzők és kereskedők.

Fejlődés, fejlesztés, befektetés

Számos fogalom átértékelődött az életünkben lassan több mint egy éve jelen lévő koronavírus-­járvány következtében. Az eddig természetesnek tűnő dolgok bizonytalanná váltak, sok minden át- és felértékelődött. Kiderült, mi nélkül lehet, és mi az, ami nélkül nem tudunk élni. Ilyen utóbbi az élelmiszer-ellátás, és az ahhoz kapcsolódó termelés biztonsága.