Back to top

Az ózonkezelés előnyei a méhészetben

Az ózont az egyik leghatékonyabb fertőtlenítő, gombaölő szerként tartják nyilván, hogy miként lehet alkalmazni a méhészetben, kiderül a Méhészet szaklap februári számából. Emellett írunk a magyar háztartások mézfogyasztási szokásairól, új rovarunkban bemutatkozik Szomor Balázs, ifjú méhész, és befejező részéhez érkezett "Méhekkel a koronavírus ellen" című cikksorozatunk.

MMG - Az ózonkezelés előnyei a méhészetben

Napjainkban, főleg a vírushelyzet miatt, egyre ismertebbé és elterjedtebbé válik az ózongenerátoros kezelés humán felhasználása és annak kedvező hatásai. Az ózont az egyik leghatékonyabb fertőtlenítő, gombaölő szerként tartják nyilván, mely gáz halmazállapotából adódóan eljut a helyiség minden zugába, még a legkisebb repedésekbe is. Méhészeti felhasználásának gyakorlati tapasztalatát ismerteti Ungvári Tibor a Méhészet februári számában. Tapasztalatai alapján a léptárolóban lévő lépek védelmére is használható az ózongenerátor, hatékonynak bizonyult a viaszmoly ellen.

"Szomor Balázs vagyok, Kiskőrösről" - kezdi bemutatkozását egy ifjú méhész, aki az új, „Olvasói névjegy” című - remélhetőleg - állandó rovat első írását jegyzi. A kétgyermekes, főállás mellett méhészkedő fiatalember vallja:

„Hamar felismertem, hogy mézemet a legkiválóbb minőségben lehet és szabad csak megtermelnem, hiszen amit csinálok, az nem kevesebb, mint élelmiszer-előállítás.

Minden mézelvételkor a családoknak szükséges mézmennyiséget hagyom a kaptárban, és a méheket igyekszem folyamatos méhlegelőn tartani, ezzel tiszta fajtamézet termelni.” Az „Olvasói névjegyet” a 10-12. oldalakon olvashatják el.

Glicerox? Szolidox? – Előbbit már ismeri a méhész szakma: a varroa atka gyérítését szolgáló oxálsavat tartalmazó tartós hordozó. De utóbbiról még nem hallottunk. Kráner Ferenc méhészmester magyarázza el nekünk, mi is az a Szolidox: „Ez egy olyan Glicerox csík, amely mindig azonos módon, egy jól bevált receptúra és technológia szerint készül. Szerencsémre végigkövethettem a Glicerox magyarországi elindulását a kezdetektől fogva a szomszéd „megaméhészetben” , tapasztalatokat szerezhettem a méhészközösségtől, valamint saját 250 családos méhészetemben a felhasználás közben. Igaz, hogy kezdetekben sok probléma volt vele, de folyamatosan tanultunk belőle, és mára kiforrott egy jó felhasználási gyakorlata.” Erről olvashatunk a 18-20. oldalakon.

A magyar háztartások mézfogyasztási és vásárlási szokásai – ezzel a témával foglalkozik Erdélyi Tibor méhészeti szakelőadó. 307 online kérdőív felvételezését és értékelését végezte el a magyar mézfogyasztási szokásokról. Írásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy „Mi a fontos önnek méz vásárlásakor?”. Érdekes és tanulságos megállapításokat tesz a szerző.

Mint kiderül a válaszokból, meglepő, de méz vásárlása esetén, a döntés meghozatalában a legkevésbé figyelembe vett tényező a méz ára!

Amikor dönt a piacon a fogyasztó, hogy kitől vegyen mézet, a legkevésbé érdekli az ár. De még a csomagolás kinézete sem döntő. Sőt! A biominősítés sem nyom sokat a latban. Akkor mi a legfontosabb szempont? Megtudhatjuk Erdélyi Tibor remek írásából, mely a téma részletes kifejtése okán, több részben jelenik meg a Méhészet szaklapban.

Bross Péter

felelős szerkesztő

 

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Gazdátlan marhák bolyonganak a Földközi tengeren

Két szállítóhajó, fedélzetén több mint 2700 szarvasmarhával bolyong immár két hónapja a Földközi tengeren. A hajók Spanyolországból tartottak Törökországba, ahol megtagadták az állatok kirakodását a kéknyelv betegség gyanúja miatt. A későbbiekben Líbia is elutasította az állatok befogadását.

Szorongásra ölelgessünk tehenet

Az ötlet egyszerű: Öleljen meg egy tehenet, hogy megfeledkezzen a problémáiról. A tehenek ölelése lassan világméretű wellnesstrend lesz - Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Svájcban és az USA-ban már van néhány farm, amely ilyen szolgáltatást kínál. Az indiai Gurugramban egy civil szervezet nyitott „bújjuk a tehénhez” központot - írja az India Times nyomán az interestingengineering.com.

Kiből lesz állatkínzó?

Az állatbántalmazók profilját igyekeztek megrajzolni az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napján. A program az Állatkínzás és az emberekkel szemberni erőszak összefüggései című egyetemi képzés folytatása. Az előadók többsége elsősorban jogi, bűnügyi szempontból közelített a témához, de szó volt a korai felismerés és a rehabilitáció lehetőségéről és arról, mit tehetünk az agresszív gyerekekkel.

Harmincezer gyertyánnal ültették be az épületet

Több mint 30.000 gyertyánnal ültették be a Düsseldorf központjában, a jól ismert Königsallee közelében található üzlet-, és irodaházként működő Kö-Bogen II épületegyüttes homlokzatát és tetőterét. A város zöld szíveként jellemzett új Kö-Bogen II projekt fő célja, hogy példát mutasson: így is lehet küzdeni az éghajlatváltozás ellen.

Tarolt a szalmonellás csirke Nagy-Britanniában

Több százan, köztük sok kisgyerek súlyosan megbetegedett, miután szalmonellával fertőzött lengyel import baromfihúst evett, és egy halálos áldozatot is követelt az olcsó panírozott csirke.

Karantén károsítók a szőlőben, avagy mit is jelent a növényegészségügyi zárlat

Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növény­egészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.

Borbolya, az ismeretlen ismerős

Szinte minden parkban találkozunk vele, ám sokan nem tudják, hogy a borbolya termése vitamindús csemege is lehet. Néhány országban - elsősorban a Közel-Keleten - gyakran fogyasztott termék, Európában kevésbé ismert gyümölcs.

Évente 1450 tonna gyümölcsöt és zöldséget mentenek meg

A szokatlan megjelenésű, ám tökéletes minőségű és ízű gyümölcsök és zöldségek teljes értékű élelmiszerek, nem szabad kidobni őket. Erre hívja föl a figyelmet a svájci vállalat, amely saját márkanévvel ellátva hozza forgalomba a szépséghibás termékeket.