Back to top

A FruitVeB súlyát a tagsága adja - interjú Apáti Ferenc elnökkel

A múlt év végén a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet rendkívüli tisztújító küldöttgyűlést tartott. A leköszönt Ledó Ferenc elnök helyére Apáti Ferencet választották a szervezet élére. A Debreceni Egyetem intézetvezető docense, gyakorló gyümölcstermesztő nyolc éve vesz részt a szervezet vezetésében.

2022. július 4-ig tartó elnöki megbízatása során célja, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat a jelenleginél hatékonyabban, szervezetten működjön, amelyben a FruitVeB-nek is fontos szerepet szán. Ehhez azonban a szervezet továbbfejlődésére, a hangsúlyok újragondolására is szükség van.

Milyennek szeretnék látni a zöldség-gyümölcs ágazatot, illetve a FruitVeB-et?

Azt, hogy milyen FruitVeB-et szeretnénk, leginkább az határozza meg, hogy milyen ágazatot képzelünk el. A nemzetközi versenyben az olyan zöldség-gyümölcs ágazat lenne képes helytállni, melyben európai léptékben versenyképes, egyöntetűen magas termelési színvonalú termesztő- és feldolgozóüzemek termelik meg az ország önellátásához szükséges árumennyiséget, és elégítik ki az exportpiac igényeit.

Olyan ágazatot képzelünk el, melyet magas fokú hatékonyság, szervezettség és a piaci szereplők érdekazonosságon alapuló együttműködése jellemez, és amit a magas szintű ágazati koordináció foglal keretbe.

Ehhez képest a hazai zöldség-gyümölcs szektorban az üzemek termelési színvonala erősen heterogén, a termelés hatékonysága ágazati átlagban messze elmarad az európai élvonaltól, a szervezettség 20% körüli a kívánatos 50% helyett, az érdekazonosság és a különböző termékpályaszintek együttműködése szerény, és markáns ágazati koordinációról sem beszélhetünk.

A FruitVeB-nek ezeket a célokat kell szolgálnia, tehát az ágazat hatékony és szervezett működéséhez szükséges termelési erőforrások megszerzésében (tőke/támogatások, szakképzett munkaerő, szaktudásháttér, információ), valamint gazdasági és jogi környezet alakításában van jelentős szerepe, egyben felelőssége. Ez kizárólag a valós értékekre fókuszáló, értékteremtő munkával lehetséges, amihez a szervezetnek meg kell határoznia a helyét és szerepét az ágazaton belül.

Szakmaközi szervezet lévén fontos küldetésünk a termékpálya-szereplők (termelők, feldolgozók, tészek, kereskedők, inputanyag-forgalmazók) érdekeinek összehangolása, az együttműködésük erősítése.

Annak érdekében, hogy a munkát és döntéseinket mederbe terelhessük, szigorú alapelvek mentén kell működnünk.

Mik ezek az alapelvek?

Egy civil szervezet, egyesület nem működhet „céges” szabályok szerint, alapvető értékrendjének azonban lennie kell. A FruitVeB esetében fontos, hogy a teljes hazai zöldség-gyümölcs ágazat és minden termékpálya-szereplő érdekében működik, tehát egyetlen alágazat, térség vagy termékpályaszegmens súlya sem lehet domináns vagy éppen elnyomott. A termékpálya szereplőin belül az ágazati szakmai munkában a döntéseinket az élenjáró, versenyképes, vagy ennek elérésére törekvő vállalkozások érdekei mentén hozzuk, amelyekre az ágazat működése hosszú távon alapozható. Vagyis első helyen azokat kívánjuk segíteni, akik fejlődni akarnak, előre akarnak menekülni, és – a támogatások helyett – a gazdálkodás jövedelméből szeretnének fejlődni és megélni.

A FruitVeB döntéseit a szakma érdekei és a szakmai elvek vezérlik, azokban a társadalompolitikai szempontok nem emelkedhetnek az ágazati szereplők szakmai, gazdasági és piaci érdekei fölé.

Az asztalról az vehet fel, aki le is tesz rá valamit. Vagyis csak az kérhet, aki ad is, és csak az kaphat, aki tesz is. Ennek az elvnek az ágazat és az ágazati munka minden szintjén teljesülnie kell.

Több szálon kötődik

A FruitVeB keretében ön is társadalmi munkában dolgozik az ágazatért immár nyolc éve. Ám több szálon is kapcsolódik a szakmához.

Családunk több generáció óta termeszt almát. Jelenleg 30 hektár intenzív almaültetvényen gazdálkodunk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében, Csengerben. Öntözött, részben jégvédett és fagyvédett körülmények között étkezési alma termesztése a célunk. A gazdaság további bővítését egyelőre nem tervezzük, inkább a meglévő ültetvények folyamatos korszerűsítése (fajtaváltás mellett a jéghálóval és fagyvédelemmel történő ellátása) van előtérben.

Főállásban 2002 óta a Debreceni Egyetem Agrárcentrumában dolgozom. Agrár-közgazdászként végeztem az intézményben, majd doktoráltam, 2021. február 1-je óta pedig a Kertészettudományi Intézet intézetvezetője vagyok.

A mintegy 18 éves szakmai munka alatt sok gazdasági és piaci elemzést készítettünk munkacsoportommal a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a zöldség-gyümölcs feldolgozás területén, beleértve költség-haszon, valamint piaci, ágazati és termékpálya-elemzéseket. Ezek nagyon sok hasznos tapasztalattal és eredménnyel vérteztek fel, sokat segítettek abban, hogy az ágazati folyamatokat tényszerűen, számszerűen lássuk, megértsük és leképezzük. E kutatómunkának nagy szerepe volt a szektoron belüli szakmai és tudományos kapcsolatok fejlesztésében is.

Az ágazati-szakmai munkába mintegy tíz évvel ezelőtt kapcsolódtam be intenzíven, amikor is 2011-ben megválasztottak az ÉKASZ (Alma Terméktanács) alelnökének. A FruitVeB munkájában nyolc éve veszek részt: 2012–2014 között társelnök voltam Mártonffy Béla mellett, majd 2014–2016 között a felügyelőbizottság elnöki posztját töltöttem be. 2017 elejétől dolgoztam a FruitVeB gyümölcsös alelnökeként. Időközben megtisztelő feladatként 2018 júniusában Nagy István agrárminiszteri tanácsadói feladatokkal bízott meg. Ennek részeként aktív kapcsolatot ápolok az Agrárminisztérium számos munkatársával, illetve a KAP-munkacsoportokkal is.

Melyek a FruitVeB vezetésének célkitűzései? Milyen feladatokra, illetve tevékenységekre kívánják fektetni a hangsúlyt?

Továbbra is fontos célunk, hogy növeljük a FruitVeB ágazaton és a teljes agráriumon belüli súlyát, ismertségét, elismertségét és tekintélyét, beleértve más szakmaközi szervezeteket és a szakpolitikát is. Olyan szervezetet szeretnénk kialakítani, mely ágazati-szakmai kérdésekben megkerülhetetlen.

Fő célkitűzésünk az ágazati szereplők munkájának segítése a termelési erőforrások megteremtése és gazdasági-jogi környezet formálása révén.

Ennek főbb elemei, hogy részt veszünk a jogszabályalkotási, valamint a KAP/VP tervezés folyamatában, ágazati információbázist építünk, gazdasági, piaci elemzéseket és prognózisokat készítünk, növeljük az ágazati-piaci átláthatóságot, hatékony ágazati és termékmarketing tevékenységet folytatunk, és hangsúlyt fektetünk a tudásátadásra (szaktanácsadás, szakmai konferenciák).

Szeretnénk a feldolgozók közreműködését, szerepét jelentősen erősíteni a FruitVeB munkájában, különös tekintettel arra, hogy a feldolgozóüzemek vásárolják meg a hazai zöldség-gyümölcs mintegy felét. A zöldségtermesztés területén hangsúlyos feladat a szántóföldi zöldséget termesztők (beleértve a csemegekukorica- és zöldborsótermelőket is) intenzívebb bevonzása is. A tészek szerepét erősíteni kell az ágazatban és a FruitVeB munkájában egyaránt, és mindent meg kell tennünk a működési környezetük javítása érdekében.

A jövőben nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni (termelő) tagok számának jelentős növelésére, valamint az inputanyag-forgalmazó cégek, integrátorok bekapcsolására is.

Mint ahogyan eddig is igyekeztünk az Agrárminisztérium szakmai partnere lenni, ezután is törekszünk az együttműködésre a szaktárcával és egyéb kormányzati szervezetekkel az ágazati szabályozók kimunkálásában, melyben nélkülözhetetlen a folyamatos párbeszéd. Fontos továbbá a nemzetközi kapcsolatok erősítése a külföldi szakmaközi szervezetekkel, szakmai intézményekkel, kutatóhelyekkel, tészekkel és ágazati szereplőkkel. Kapcsolatépítés és szoros szakmai együttműködés szükséges más, ágazaton belüli és azon kívüli szakmai szervezetekkel, melyben a FruitVeB-nek ágazati vezéregyéniségnek kell lennie. Végül, de nem utolsósorban, fel kell építenünk a zöldség-gyümölcs ágazat imázsát, tekintélyét a magyar társadalom és a politika előtt.

Mindez sokrétű munkát követel meg a nagyon sokszínű ágazatban. Megkerülhetetlen a kérdés, hogy ehhez lesz-e megfelelő szervezeti és pénzügyi háttér.

Célkitűzéseink megvalósítása, a munkánk sikeressége szempontjából fontos tényező, hogy ágazati érdeket érvényesíteni csak az ágazati szereplők támogatásával tudunk.

Ez a kijelentés több szinten is értelmezhető. A FruitVeB tagsági alapon működő szervezet. Csak akkor tudunk hatékonyan ágazati érdekeket képviselni és érvényesíteni, csak akkor vesznek minket kellően komolyan, ha nagy tagi bázis áll mögöttünk, mert komoly súlya csak nagy szervezetnek van. Egy kritikus tömeg elérése nélkül elvész az ágazati érdek.

A FruitVeB-nek, mint egyesületnek alapvetően a tagdíjakból kell fenntartania magát. A magas színvonalú munkához apparátus, szakembergárda, nemzetközi kapcsolatok, szervezeti tagságok, információbázisok stb. kellenek, melyek mind-mind pénzbe kerülnek (hozzátéve, hogy az elnök és az alelnökök társadalmi munkában, tiszteletdíj nélkül dolgoznak).

Ennek megteremtéséhez szükségünk van a zöldség-gyümölcs ágazat szereplőinek – tagdíj formájában megtestesülő – anyagi támogatására is.

Aki nem járul hozzá a szervezet fenntartásához, az elvárásokat sem támaszthat, ellentétben az aktív tagokkal, akik javasolhatnak, kérhetnek, számon kérhetnek és követelhetnek, sőt én kérem, hogy tegyék is ezt. Előbb-utóbb megkerülhetetlen lesz az az elv is, hogy első helyen az aktív tagságunk érdekei és elvárásai mentén kell cselekednünk, döntéseket hoznunk.

Térjünk át ágazati kérdésekre. Az ágazat közismerten erős versenyhelyzetben van. Miben kell fejlődniük, előrelépniük a termelőüzemeknek, illetve az ágazati szereplőknek?

A fejlesztési irányokat alapvetően a gazdasági és természeti környezet jelöli ki számunkra, így azt nem magunk választjuk meg. E tekintetben a legfontosabbak a vevők magas minőségi igényei, a versenytársak által kikényszerített nagyon erős árverseny, a munkaerő hiánya, továbbá az egyre kedvezőtlenebb időjárási, klimatikus környezet.

Mindezen tényezők – lényegében tőlünk függetlenül – kijelölik a fejlesztési irányokat.

Ezek a termelés hatékonyságának fokozása (intenzív termelési módok és művelési rendszerek, magas fajlagos hozamok, kiváló minőség, alacsony önköltség); a munkaerő kiváltása gépesítéssel, automatizálással, illetve az élőmunka-hatékonyság javítása intenzív termelési rendszerekkel; nagy és egységes árualapok szervezett értékesítése; továbbá az időjárási károk elleni védelem (öntözés, esővédelem, fagyvédelem, jégháló, üvegházi és fóliás termesztés).

Az ágazat „hanyatlását” tehát csak a hatékonyság és a szervezettség jelentős növelésével állíthatjuk meg. A támogatásokat és egyéb szabályozó elemeket ebbe az irányba kell koncentrálni, a fejlődést visszahúzó, az adott – gyakran versenyképtelen – állapotot konzerváló támogatások helyett.

A szabályozó környezet tényezői közül ön szerint melyek a legfontosabbak az ágazat működése szempontjából?

A szabályozó környezet – mint ahogyan egy gazdaság is – egy rendszer, így minden eleme fontos.

Ha mégis ki kellene emelni közülük hármat, akkor az áfát, a támogatásokat és az államigazgatást említem.

A zöldség-gyümölcs ágazatban – különös tekintettel a frisspiaci termékkörre – még mindig viszonylag magas a szürkegazdaság aránya, bár az utóbbi években van számottevő javulás e téren. A szürkegazdaság egyik legfőbb mozgatórugója a nagyon magas áfakulcs (27%), mely motiválja a „rejtett” kereskedelmet, vagy durvább esetben akár a szándékos csalásokat is. Emiatt azonban a tisztán, fehéren, legálisan működő termelők vagy kereskedők (beleértve a tészeket is) komoly versenyhátrányba kerülnek a szürkekereskedelem szereplőivel szemben. Nyilvánvalóan igazságtalan állapot az, hogy aki „tisztán” működik, az szenved hátrányt. Továbbá a magas áfakulcs komoly versenyhátrányban tartja a hazai, belföldi árut a kvázi 0% áfakulcsú importtal szemben.

Ágazati mutatók

Zöldséget és gyümölcsöt együttesen mintegy 170-180 ezer hektáron termesztünk Magyarországon. A kertészeti kultúrák termelési értéke az utóbbi években 350-400 milliárd forint körül alakult, ebből 80-100 milliárd forint a gyümölcstermesztésben, 180-210 milliárd a zöldségtermesztésben keletkezett.

A hazai gyümölcstermő terület az utóbbi évtizedben mintegy 80 ezer hektáron állandósult, a termésmennyiség átlaga pedig 900 ezer tonna évente, de nagy a kilengés, 600 ezer és 1,2 millió tonna között szóródik. Az alma (25 ezer ha) és a meggy (14 ezer ha) adja a gyümölcstermő felület felét.

A hazai szabadföldi zöldségtermő terület az utóbbi évtizedben szintén 80 ezer hektár körül állandósult, de az elmúlt néhány évben újra növekedett. Ezt kiegészíti a mintegy 3500 hektár hajtatott (fóliás és üvegházi) zöldségtermesztés, amely az utóbbi évtizedben a 60 százalékára zsugorodott. A zöldségtermő felület közel kétharmadát a csemegekukorica (30-35 ezer ha) és a zöldborsó (18-22 ezer ha) teszi ki. A szabadföldi zöldség – egy-egy extrém évjárattól eltekintve – 1,4-1,6 millió tonna termést ad évente, a hajtatott kultúrák pedig a jelentős területi csökkenés ellenére a termelési színvonal javulásának köszönhetően 400 ezer tonnát.

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat külkereskedelmi teljesítménye pozitív. A friss és feldolgozott zöldség-gyümölcs termékekből együttesen 250-300 milliárd forint értékű árut exportálunk, míg az import 150-200 milliárd forint nagyságrendet képvisel, a külkereskedelmi egyenleg 50-100 milliárd forint. A külkereskedelmi forgalom döntő részét a feldolgozott (döntően konzerv- és hűtőipari) késztermékek adják, a friss/nyers termékek jóval kisebb export-import forgalmat bonyolítanak.

Ezért is kiemelt célkitűzés a zöldség-gyümölcsök áfájának 5%-ra csökkentése, melyen már évek óta dolgozunk – gazdasági számításokkal, hatástanulmányokkal támasztjuk alá a létjogosultságát.

Azonban ez olyan monetáris kérdés (60-70 milliárd forint áfa-tömegről van szó), ami miatt eddig nem tudtunk átütő sikert elérni. Ezt az ügyünket nem teszi egyszerűbbé a járványhelyzet miatti gazdasági visszaesés, illetve az államháztartási hiány növekedése sem, de tovább dolgozunk rajta.

A támogatási rendszer összetett, melynek most csak egy – de nagyon lényeges – vonását emelném ki. Az EU-s támogatási rendszer sajátossága a terület alapon járó közvetlen vagy normatív támogatások erős túlsúlya. Ezek általában exten­zifi­káló hatású, vagy az adott – sok esetben versenyképtelen – állapotot konzerváló támogatásokká váltak, ami nem szándékolt, de egy járulékos, jóllehet nem kívánatos hatás. A fejlesztési-beruházási támogatások jóval kisebb hányadot képviselnek.

Fontos lenne a közvetlen/normatív támogatásoknál is olyan elveket érvényesíteni, olyan kritériumokhoz kötni, mely előrelépést, fejlődést ösztönöz, nem pedig egy állapotot rögzít.

Az államigazgatás működése nagyon leterhelt. Ezt a gazdálkodók sokszor a hosszú ügyintézési határidőkben és a gyakran bürokratikus útvesztőkben érzékelik, ami jelentősen rontja a vállalkozói kedvet. Megítélésem szerint ezért égető szükség van a szakigazgatási rendszerünkben a bürokrácia további csökkentésére.

Milyen hatással volt az ágazat működésére a Covid19-járvány?

Az előző év elsősorban az időjárási csapások, másodsorban a Covid-járvány árnyékában zajlott. A koronavírus-járvány első hulláma a tavaszi munkák kezdetekor érte a zöldség-gyümölcs ágazatot, és március–áprilisban okozott fennakadásokat.

Abban az időszakban a gyümölcsök közül már csak a betárolt alma van piacon, illetve a hajtató­kerté­sze­tekben, valamint néhány speciális ágazatban (spárga, szamóca) intenzív a munkavégzés.

Emiatt az inputellátásban és az értékesítésben is eleve ez utóbbi területeken keletkezhettek érdemi zavarok, más ágazatok – így általában a gyümölcsök is – kevésbé voltak érintettek. Piaci-értékesítési nehézségek főleg a hajtatott zöldség (paradicsom, paprika, uborka, salátafélék) esetében alakultak ki a piacok néhány hetes leállása, valamint a vásárlók számának átmeneti csökkenése miatt, de néhány hét után e negatív jelenségek is elhalványultak. A járvány tavaszi hulláma viszonylag gyorsan, nyár kezdetére levonult.

Összességében megállapítható, hogy a koronavírus-járvány eddig mérsékelt negatív hatásokat váltott ki az ágazatban. Sokkal drasztikusabb veszteségeket okoztak az időjárási káresemények (tavaszi aszály, tavaszi fagyok, extrém esőzések), mint maga a járvány, ezzel – nem kívánt módon – lényegében „elejét vették” a piaci-értékesítési zavaroknak.

A tavalyi év inkább az időjárási károk miatti áruhiányról, mintsem a járványhelyzetből eredő túlkínálat vagy piacvesztés okozta piaci összeomlásokról marad emlékezetes.

Ennélfogva sokkal inkább a kedvezőtlen időjárási hatások elleni védekezés megoldása, mintsem a járványhelyzet következményeinek felszámolása ad feladatot az ágazati munkában.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

Tűzszünet vagy békekötés? Közös platformon a németországi áruházláncok és gazdák

Se szeri se száma nem volt mostanában Németországban az áruházláncok elleni gazdatüntetéseknek, mi is beszámoltunk néhány esetről, amikor éjszaka traktorokkal torlaszolták el a logisztikai központok bejáratát valamilyen aktuális sérelem miatt a környékbeli termelők. Ha minden jól megy, akkor ennek most vége szakadhat, és új fejezet nyílhat az agrárium, illetve a kereskedelmi láncok kapcsolatában.

Éghajlatváltozás miatti módszerváltás a metszésben

Sicz György nyugdíjas békéscsabai kertészmérnök a gyümölcsfái metszését két részben ütemezi be, mivel a most látható jó virágrügy berakódást egy késői fagy megritkíthatja. A klímaváltozás miatt érzékelhető időjárási anomáliák, a rövid időn belül bekövetkező nagy hőmérsékleti különbségek miatt erre számítani kell…

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

A Mecsek oldalában virágzik a mandula

Az idei nagyon enyhe tél melegrekordokkal búcsúzott február 26-án, az első tavaszi hétvégére viszont visszatér a tél. Milyen állapotban várják a gyümölcsfák a fagyokat? A legmelegebb hazai termőtájakon gazdálkodókat kérdeztük. Pécs környékén és a Balaton déli partján a kajszi rózsaszín bimbós állapotban van, a Mecsek oldalában virágzik a mandula.

Ugrólovak sérülésmentesen

A World of Showjumpingon jelent meg egy érdekes cikk dr. Jan-Hein Swagemakers tanácsaival, aki 2009-től a német díjugratócsapat állatorvosa, FEI-állatorvos, saját klinikával is rendelkezik, emellett ló-kiropraktőr is. Arról beszélt, hogyan lehet elkerülni egy kis odafigyeléssel az amúgy nagyon gyakori, tipikusan az ugrólovakat veszélyeztető sérüléseket.

Jelentősen bővül az ökológiai gazdálkodás területe Magyarországon

Világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfőn az MTI-vel.