Back to top

Lítium-klorid: új vizsgálatok - harc az atkák ellen

Az atka elleni küzdelemben évek óta ígéretesnek tűnő vegyület hatásairól a közelmúltban két közlemény jelent meg.

Kolics Éva és munkatársai az Insects (2020., 11.333. szám) tudományos szaklapban a lítium-klorid hatékonysági vizsgálatairól számoltak be.

A vegyület laboratóriumban, impregnált csíkokban (impregnáló folyadék: 0,78 mMol/liter LiCl-oldat) alkalmazva, az összes atkát 3-84 perc alatt elpusztította.

Gyakorlati körülmények között pedig, fiasításmentes időszakban (télen) családonként 1-5 db, 2,28 M/l töménységű LiCl-oldattal impregnált szalagot raktak be. Csurgatásos módszerrel 40 ml 250 mM-os oldatot juttattak be méhcsaládonként. Az eredmények a laboratóriumban mértekhez hasonlóak voltak. Feltételezik, a vegyület érintkezéssel (kontakt módon) fejti ki hatását, valamint, hogy a szermaradványszint képződésének a kockázata minimális.

Az olasz lap referálója megjegyzi, bármilyen, a gyógyászatban alkalmazni kívánt szer kipróbálása során csupán az első lépcsőfok annak tisztázása, az egyáltalán hatékony-e? Ezt követően ugyanis még számos tényezőt, így az alkalmazó szervezetre gyakorolt esetleges mellék-, vagy mérgező hatásokat, élelmiszer-egészségügyi kockázatot kell vizsgálni, nem is említve a javasolt kezelési adagok és módszerek pontos megállapítását.

Kutatásaik alapján J. Prešena és munkatársai (Szlovénia) a Food Chemistry 2020.333. számában az atkairtásban használni kívánt lítium-kloridnak éppen az ilyen kockázatait tették közzé.

Vizsgált méh­családjaikat 3 napon át 25 mM koncentrációjú sziruppal kezelték, míg a kontroll családok csak a szokásos cukorszörpöt kapták. Utóbbiakhoz képest a lítium-klorid-szirupos családokban a felnőtt korú méhegyedek száma észrevehetően magasabb volt. A vegyület eljutott a fiasításba is: számításaik szerint a kezelést követő 3. napon 36-45 mg, a 9. napon pedig még mindig 4-8 mg LiCl volt kimutatható a bábingekben, kg-onként. A vegyület megjelent a kezelt családok mézmintáiban, ahol szintje 0,4-1,2 mg/l volt.

A lítium-kloridnak a Varroa destructor atkára gyakorolt hatásait részletező eddigi kutatások és a fenti adatok figyelembe vételével tehát megállapítható, hogy
  • azok csak kevés méhcsaláddal, fiasításmentes időszakban történtek és a kezelések hatékonyságát más, ilyenkor alkalmazható akaricidével (pl. oxálsavval) nem hasonlították össze;
  • a méhekre gyakorolt (pl. mellék-, v. mérgező) hatások pontos ismerete legalább olyan fontos a vegyület atkairtó szerként történő esetleges alkalmazása során, mint az élősködővel szemben mutatott hatékonyságáé;
  • vízoldékonysága révén bejut(hat) a méhészeti termékekbe (méz, virágpor, méhpempő), ami élelmiszer-higiéniai problémákat vet fel.

A szerző cikkét azzal a figyelmeztetéssel zárja, hogy az atka ellen kizárólag engedélyezett, ismert hatású készítményeket alkalmazzunk. A lítium-kloridról ez nem mondható el.

G. Guido cikkét a L'apis 2020/11. számából ismertette:
dr. Tóth György

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Gazdátlan marhák bolyonganak a Földközi tengeren

Két szállítóhajó, fedélzetén több mint 2700 szarvasmarhával bolyong immár két hónapja a Földközi tengeren. A hajók Spanyolországból tartottak Törökországba, ahol megtagadták az állatok kirakodását a kéknyelv betegség gyanúja miatt. A későbbiekben Líbia is elutasította az állatok befogadását.

Országosan védett lápot is érintett a fonyódi nádastűz

A Fonyód határában lévő berekben hétvégén leégett 127 hektárnyi nádas, amelynek 70-80 százaléka országosan is védett lápos - közölte Rozner György, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó terület tájegységvezetője hétfőn az MTI megkeresésére.

Szorongásra ölelgessünk tehenet

Az ötlet egyszerű: Öleljen meg egy tehenet, hogy megfeledkezzen a problémáiról. A tehenek ölelése lassan világméretű wellnesstrend lesz - Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Svájcban és az USA-ban már van néhány farm, amely ilyen szolgáltatást kínál. Az indiai Gurugramban egy civil szervezet nyitott „bújjuk a tehénhez” központot - írja az India Times nyomán az interestingengineering.com.

Kiből lesz állatkínzó?

Az állatbántalmazók profilját igyekeztek megrajzolni az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napján. A program az Állatkínzás és az emberekkel szemberni erőszak összefüggései című egyetemi képzés folytatása. Az előadók többsége elsősorban jogi, bűnügyi szempontból közelített a témához, de szó volt a korai felismerés és a rehabilitáció lehetőségéről és arról, mit tehetünk az agresszív gyerekekkel.

A termés negyedét kidobták a drótféreg miatt, ezt nem engedik meg maguknak még egyszer

Kétmillió euró közpénzzel támogatja Ausztria a kutatásokat, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan mértékű drótféregkártétel a burgonyatermesztésben, mint 2018-ban – számolt be róla az AIZ agrárhír-ügynökség.

Indul a szezon – Növényvédelmi előrejelzés 9. hét

A belvizek a talajok művelhetővé válásához még több tavaszias idő kell, a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben azonban már bőven akad tennivaló. A legfontosabb feladat most a metszés és a lemosópermetezés.

Gombákkal védik a rizst a gombák ellen

Japán kutatók új eljárást fejlesztettek ki a rizst pusztító gombafertőzések (Fusarium fujikuroi) ellen, amelyek világszerte képesek tönkretenni akár az éves rizstermés felét.