Back to top

A magyar háztartások mézfogyasztási és vásárlási szokásai

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar szakképzett méhész levelező szakán szakdolgozatot készítettem. Címe: A méhész szakma státuszának és megítélésének hatása a mézfogyasztásra. Belső témavezetőm az Üzleti Tudományok Intézete Gazdaság- és Társadalomtudományi Karról dr. Lehota József DSc. Professor emeritus volt.

A szakdolgozatban online kérdőív kitöltésével 307 kérdőív felvételezése és értékelése történt a magyar mézfogyasztási szokásokról. Ennek eredményeit és tanulságait osztanám meg az olvasóval.

A kutatás eredményei és értékelésük

Összesen 307 válaszadó foglalkozott a kérdőív kitöltésével.

A kitöltők egy része nem fordított kellő figyelmet arra, hogy minden felmerülő kérdésre egyaránt válaszoljon.

Ellenben a kellő odafigyelést igénylő kérdések nagyobb figyelmet kaptak a válaszadás során, mint az előre megjósolható lett volna.

1. Az Ön neme: (férfi/nő)

Összesen 302 értékelhető válasz született. Százalékos arányban 72,19% nő, 27,81% férfi.

Jellemző, hogy az online interjúkitöltések általában ilyen arányban, tehát 1:3-hoz aránylanak, tehát nagy eltérésről az átlagos kitöltéshez most sem beszélhetünk.

2. Az Ön életkora: (szabadszavas)

Összesen 252 válaszadó volt ennél a kérdésnél. 19 és 83 év között kerültek ki a válaszadók. Az átlag válaszadó 50,1 éves volt.

3. Az Ön lakhelyének típusa: (főváros/megyei jogú város/város/község)

Összesen 302 válaszadó volt ennél a kérdésnél. Itt láthatólag azok aránya a legmagasabb, akik fővárosban laknak (százalékosan 42,38%), utána következnek a megyei jogú városban élők (százalékosan 24,83%), aztán a városban élők (százalékosan 17,22%), majd őket követik a községben élők (százalékosan 15,56%).

Ezzel szemben a valós „népesség az adott területen lakik” adatok a következők: a tényleges adatok szerint az ország 17%-a él a fővárosban.

A megyei jogú városokban a népesség 20%-a él, tehát itt valamelyest kevesebb azok aránya, akiket elértem. A városokban lakó népesség 15%, tehát itt is kicsit felülreprezentált a mézfogyasztók köre és a falvakban, községekben lakó népesség aránya 48%, ahol is jelentősen alulreprezentált a mézfogyasztók köre, bár itt megjegyezni kívánom, hogy az itt feltüntetett népesség, körülbelül 35-40%-a közeli városban szerzi be a napi betevőjét.

4. Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége:

(8 általános/szakmunkás bizonyítvány, vagy ezzel egyenértékű OKJ bizonyítvány/szakközépiskolai érettségi/gimnáziumi érettségi/főiskolai végzettséggel egyenértékű OKJ végzettség/főiskolai diploma/egyetemi diploma/egyetemi diploma, doktorival)

Összesen 307 válaszadó volt ennél a kérdésnél.

Nem meglepő, hogy a nyolc általánost végzettek köre a legkisebb ebben a népességben, jelentősen kevesebb, mint egy százalék (0,33%).

Ez statisztikai hibahatáron belül helyezkedik el, bár volt egy 15 éves válaszadó, valószínűleg az ő végzettségét jelöli az egyetlen 8 általános végzettség.

A második legnagyobb sokaság ebben a népességben a szakmunkás bizonyítvány, vagy ezzel egyenértékű OKJ bizonyítvány megszerzése (2,61%-kal). Ezt követi a szakközépiskolai érettségi (10,75%-kal), majd a gimnáziumi érettségi (7,82%-kal), majd a főiskolai végzettséggel egyenértékű OKJ végzettség (6,84 %-kal).
A főiskolai diploma erősebb a vizsgált népességben (29,97%-kal), amit az egyetemi diploma követ (32,25%-kal), majd az egyetemi diploma doktorival zárja a sort (9,45%-kal).

Ez a végzettségi ráta ebben a népességben nem szokatlan, tekintettel a célcsoportom végzettségére és irányultságára is.

Mivel nagyobb végzettségűek, nagyobb valószínűséggel találják meg ezt a termékcsoportot a boltok polcán kívül is.

Hangsúlyozom, csak saját célcsoportot kerestem meg a kérdőív kitöltésével!

5.Háztartásában Ön a döntéshozó? (igen/nem/közösen hozzuk a döntéseket)

Összesen 285 válaszadás történt.

37,19% mondta azt, hogy egyedüli döntéshozó, 1,5%, hogy nem foglalkozik háztartási döntésekkel és 61,75% vallotta, hogy közösen hozzák a döntéseket.

Az egyedüli pozíciót jelentősen meghaladja az egyéni háztartások megléte, ez azt jelenti, hogy sokan foglalkoznak azzal a teherrel is, hogy mások helyett döntenek a bevásárlás során.

Az mindenesetre jó hír, hogy az együttélések során nagy az egyetértés a felek között a döntéshozatalt illetően.

6. A háztartásban Önnel együtt élők száma?

(egyedül élek/2 fő/3 fő/4 fő/4 főnél nagyobb a háztartásunk)

Erre a kérdésre összesen 299 ember válaszolt értékelhető módon. 18,06% válaszolta, hogy egy fős háztatásban él, 44,15% ember jelölte meg a két fős háztartást, 15,05% jelölte meg a három fős háztartást, 15,62% a négy fős háztartást és 6,02% a négy főnél nagyobb háztartást.

Egyébként ez a trend elkerüli a mai magyar viszonyokat, de ennél a kérdésnél könnyen előfordulhat, hogy az egy-két fős, illetve három fős háztartások már csonka, azaz átalakult családokat jelentenek.

7. Ön az, aki a bevásárlásokat végzi a háztartásban?

(igen/nem/közösen vásárolunk)

Ennél a kérdésnél 289 ember válaszolt értékelhető módon.

Egyértelmű igennel 48,1% válaszolt, egyértelmű nemmel 6,57%, és egyértelmű közösen vásárolunk kitételt 45,33% válaszolt. Itt látszik, hogy a kitöltők közül majdnem fele végzi a bevásárlást egyedül, tehát az ő akarata érvényesül a mézbeszerzést illetően is.

8. Milyen rendszerességgel szokott Ön vagy családtagja mézet vásárolni?

(nem vásárolunk mézet/hetente/kéthetente/havonta/negyedévente/ritkábban/egyéb)

Ennél a kérdésnél 279 értékelhető válasz született.

A válaszadók 2,87%-a nem vásárol mézet, ez egyértelműen abból fakad, hogy a válaszadó nem vásárol a család részére,

illetve aki ezt válaszolta, az általában valami olyan betegséggel küzd, ami meggátolja ebben. 3,58%-a hetente vásárol méztermékeket, 6,81%-a kéthetente, 41,58%-a havonta, 31,18%-a negyedévente, 13,98%-a negyedévnél ritkábban vásárol méztermékeket. A heti, kétheti és havi vásárlások együttesen a felét teszik ki a vásárlásoknak.

Ennél a kérdésnél a válaszadók lehetőséget kaptak, hogy elmondják, ha az opcióktól jelentős eltéréssel vásárolják a mézet. Ezt nem minden esetben sikerült megtartani a válaszadóknak, de azért született néhány érdekes válasz is:

  • Évtizedek óta minden nyáron ugyanattól a méhésztől vásároljuk meg az éves mézszükségletünket.
  • 2 havonta.
  • Egyszerre többet.
  • Méhész barátomtól kapom.
  • Amikor elfogy az előző kb. negyedkilós adag.
  • Évente nagyobb mennyiséget, méhésztől közvetlenül.
  • Kb. félévente, de akkor kb. 15 üveggel.
  • Egyszerre többet szoktunk vásárolni.
  • Amikor fogyóban van.
  • Mézvásárlásunk alkalomszerű, nem szakaszolható időin tervallumokra. Ha termelői, jó mézet találunk, akkor akár 3-5 kg-ot is vásárolunk.
  • Ritkábban, de akkor nagyobb mennyiséget.
  • Méhész vagyok, ezért nem vásárolok mézet. Kivételt képeznek a különleges, a méheim által nem hordott mézek.
  • Ingyen kapom, mindig van itthon.
  • Amikor fogytán van, de akkor min. 20 kg-ot vásárolunk.
  • Méhészek vagyunk.
  • Kb. havonta, de akkor nagyobb adagot.
  • Szerencsére van több méhész a családban, rendszeresen kapunk mézet ajándékba.
  • Ritkábban, viszont nagy tételben. (kb. 10 üveg/alkalom)
  • Alkalmanként, de akkor nagyobb mennyiséget.
  • Kapjuk méhésztől.
  • Anyámék méhészkednek, így nem vásárolok mézet.
  • Évente kb. 15 kilót.
  • Téli időszakban kéthetente, nyáron maximum kéthavonta, de inkább talán maximum egyszer.
  • Saját termelésünk van.
  • Karácsony előtt, de akkor több kg-ot.
  • Ajándékba kapjuk rendszeresen.
  • Méhész barátunk hozza rendszeresen, legalább havonta.
  • Amint elfogy egy üveg. Télen sűrűbben, nyáron ritkábban.

9. Ha szokott Ön vagy családtagja mézet vásárolni, általában mekkora kiszerelésben?

(5-10 gramm (szállodai kiszerelés)/10-30 dkg (tubusos vagy kisüveges kiszerelés)/0,5 kg (üveges, vagy műanyag flakonos kiszerelés)/1kg (üveges, vagy műanyag flakonos kiszerelés)/2 kg (üveges, vagy műanyag flakonos kiszerelés)/3 kg (üveges, vagy műanyag vödrös kiszerelés)/egyéb)

Ennél a kérdésfeltevésnél 305 értékelhető válasz érkezett az eredeti kérdésfeltevésre, és 16 db az egyéb kérdésfeltevésre.

Az ábra után néhány mondat a szabadszavas válaszokból:

  • Nyáron 10-15 kilót.
  • 900 gr.
  • 1 kg - üvegbe kapom.
  • Ha jó termelői mézre bukkanok, akkor fél kilót - 1 kilót.
  • Egyszerre vásárolunk, 2-3 db 1 kg-os mézet.
  • 0,7 kg.
  • Ha lehet, akkor több üveggel.
  • 10 kg.
  • 6-8 üveggel, az egész családnak.
  • 5 kg vödrös.
  • Méztermelők vagyunk.
  • Több kilónyi méz van itthon, de mint mondtam, nem vásároljuk.
  • 2x1 kg üveges.
  • 4 kg (üveges kiszerelés).
  • Maci mézet is.
  • Nem vásárolok, ajándékba kapjuk.

10. Ha nem szokott mézet vásárolni, miért nem? (szabadszavas)

Ez a kérdés csak akkor volt megválaszolható, ha speciálisan ez volt a válaszadó akarata. Ennek megfelelően, csak 9 értékelhető válasz érkezett erre a kérdésre.

Jellemző módon 3 válasz érkezett olyanoktól, akik valamilyen betegség miatt válaszoltak erre a kérdésre, hatan közölték, hogy saját termésük van.
  • A feleségem és én is cukorbetegek vagyunk.
  • Alapvetően vegetáriánusok vagyunk, és mellette próbáljuk kerülni az állati eredetű élelmiszereket is, mint tej, tojás, méz.
  • Allergia miatt, kivéve repceméz.
  • Mert édesanyám méhészkedett, még van az ő méheinek mézéből.
  • Mert apa a legjobb méhész a világon!
  • Én is méhészkedtem és még van.
  • Azért mert méhész vagyok.
  • Saját termésünk van.

11. Hol szokott Ön jellemzően mézet vásárolni?

(boltban/méhésztől, piacon/méhésztől, közvetlenül háznál/ajándékba kapom/nem szoktam vásárolni, családtagom szerzi be/egyéb)

Itt több válasz is megjelölhető volt, tekintettel arra, hogy van, aki több helyen szerzi be a számára szükséges mézet. Erre a kérdésre 369 értékelhető válasz született!

Legtöbben méhésztől, piacon szerzik be a számukra szükséges mézet, ez a válaszadók 41,98%-a.

Második helyen vannak, akik közvetlenül, háztól szerzik be, méhésztől a számukra szükséges mézet, ez a vásárlók 41,3%-ára igaz.

Harmadik helyen 25,6%-kal a boltban vásárlók találhatók, negyedikek az „ajándékba kapom” kitételt használók találhatók 10,92%-kal és ötödik helyen 6,14%-kal azok találhatók, akiknek családtagjuk szerzi be egyértelműen a mézet.

Feltűntek egyéb értékesítési csatornák is, ezekből válogattam:

  • Bolt vagy piac.
  • A méhészek ismerősein keresztül.
  • Postán küldi, mert nagyon messze van tőlünk.
  • Online is.
  • Egyszerre nagyobb mennyiséget.
  • Háznál van.
  • Van mézem.
  • Munkahelyen hirdet méhész, tőle lehet rendelni.
  • Munkahelyünkre hozza a méhész.
  • Méhésztől, aki anyám, tehát nem vásárlom.
  • Méhész vagyok.
  • Szatyorból.
  • Méhésztől, közvetítőn keresztül.
  • Termelőtől és boltban.
  • Sajátunkat esszük.
  • Van a családon belül (méhész), vagy ismerős méhész, vagy bolt.

(Folytatjuk)

Erdélyi Tibor, szakelőadó

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.

Tűzszünet vagy békekötés? Közös platformon a németországi áruházláncok és gazdák

Se szeri se száma nem volt mostanában Németországban az áruházláncok elleni gazdatüntetéseknek, mi is beszámoltunk néhány esetről, amikor éjszaka traktorokkal torlaszolták el a logisztikai központok bejáratát valamilyen aktuális sérelem miatt a környékbeli termelők. Ha minden jól megy, akkor ennek most vége szakadhat, és új fejezet nyílhat az agrárium, illetve a kereskedelmi láncok kapcsolatában.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Folytatódik a Nébih élelmiszerpazarlás elleni programja, a Maradék nélkül

2021. február 25-én, online zárókonferencián összegezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának legfontosabb eredményeit.

Szorongásra ölelgessünk tehenet

Az ötlet egyszerű: Öleljen meg egy tehenet, hogy megfeledkezzen a problémáiról. A tehenek ölelése lassan világméretű wellnesstrend lesz - Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Svájcban és az USA-ban már van néhány farm, amely ilyen szolgáltatást kínál. Az indiai Gurugramban egy civil szervezet nyitott „bújjuk a tehénhez” központot - írja az India Times nyomán az interestingengineering.com.

Zöldség-gyümölcs: az egyformák közt is válogat a vásárló

A világon megtermelt élelmiszer egyharmada hulladékként végzi. Az élelmiszerpazarlás nem csupán társadalmi, hanem környezetvédelmi gond is: amikor élelmiszer kerül a hulladékba, akkor a megtermeléséhez, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is veszendőbe megy. A termelőknek, kereskedőknek egyaránt érdeke a pazarlás mérséklése, és ezért egyre többet tesznek.

A termés negyedét kidobták a drótféreg miatt, ezt nem engedik meg maguknak még egyszer

Kétmillió euró közpénzzel támogatja Ausztria a kutatásokat, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan mértékű drótféregkártétel a burgonyatermesztésben, mint 2018-ban – számolt be róla az AIZ agrárhír-ügynökség.

A brit vetőburgonya hányatott sorsa

A brexit miatt a skót, angol és walesi vetőburgonya-termesztők és -kereskedők továbbra sem tudnak exportálni az Európai Unióba, ami több millió font veszteséget okoz. Az EU ugyanis nem adta meg a harmadik ország státuszt a brit vetőburgonyára, mert az nem „igazodik dinamikusan” a termékre vonatkozó EU-s szabványokhoz.