Back to top

Bizakodásra ad okot a gyarapodó túzokállományunk

Sikeresnek bizonyulnak a túzokvédelmi programok, az idei felmérések szerint a Kárpát-medencei, azon belül pedig a hazai állomány is tovább növekedett. A szakemberek szerint a fokozottan védett madárfajnak a túzokszinkron adatai megközelítőleg 10 százalékos emelkedést mutatnak.

A túzok legnagyobb egybefüggő fészkelőállománya Magyarországon él.

A Kárpát-medencében két fő régió különíthető el a túzokállományok szempontjából: nyugatpannon és keletpannon, mindkét régióban telelőterület és dürgőhely (párzási hely) is található.

Ezeken a területeken a természetvédelmi szakemberek minden télen felmérik a túzokcsapatok létszámát, ugyanis ilyenkor a madarak összeverődnek, ezáltal pontosabb képet lehet kapni a régiókban található állományukról.

A szinkronszámlálás 2017 óta hét országban (Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában és Szerbiában) egyszerre és összehangoltan zajlik „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” című LIFE pályázat keretében.

Fotó: KNP
A legnagyobb előfordulási helyük a keletpannon régió, itt 1553 egyedet számláltak januárban, míg a nyugatpannon régió minimum 620 madárnak ad otthont a szinkronszámlálás alapján.

Ezen adatok alapján kijelenthető, hogy a Kárpát-medencei túzokállomány igazoltan 2200 példányra növekedett, mintegy 200 egyeddel többet regisztráltak a korábbi évekhez képest.

A hazai állományok a Mosoni-síkon, a Duna-Tisza közén és Kelet-Magyarországon élnek. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Felső-Kiskunság szikes pusztái tradicionális túzok élőhelyek, itt jelentős állomány, mintegy 569 példány tartózkodott a felmérés napjaiban. Egy másik nagyobb állomány, 524 példány, a Dévaványai-síkon él a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

A túzok Magyarországon 1971 óta védett, 1979 óta pedig fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke a legmagasabb kategóriát jelentő egymillió forint.

Az Agrárminisztérium kiemelten kezeli a faj megóvását, külön szakértői munkacsoportot működtet és a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiában is hangsúlyos szerepet kapott az állomány védelmének és növelésének kérdése.

De számos egyéb program is segíti a túzok védelmét, például egyre több gazdálkodó folytat túzokbarát mezőgazdasági művelést, emellett kiemelt figyelmet kap a túzok- és apróvadvédelmi vadgazdálkodás megvalósítása.

A faj hosszú távú jövőjét illetően van okunk a bizakodásra, de a természetvédelmi szakemberek elismerendő munkájára továbbra is nagy szükség van.

A túzok, 2014

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Országosan védett lápot is érintett a fonyódi nádastűz

A Fonyód határában lévő berekben hétvégén leégett 127 hektárnyi nádas, amelynek 70-80 százaléka országosan is védett lápos - közölte Rozner György, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó terület tájegységvezetője hétfőn az MTI megkeresésére.

Feloldották a Bács-Kiskun megyei madárinfluenza védőkörzeteket

A Nébih 2021. március 1-jén feloldotta a madárinfluenza miatt elrendelt védőkörzeteket Bács-Kiskun megyében. Az enyhítő intézkedés annak eredménye, hogy február 3-a óta nem regisztráltak új esetet a térségben.

Jelentősen bővül az ökológiai gazdálkodás területe Magyarországon

Világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfőn az MTI-vel.

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.