Back to top

Jó gazdaként segítenek

„Nem az sodor bajba, amit nem tudsz, hanem amit holtbiztosan tudsz, csak épp rosszul” - ezt a Mark Twain-idézetet választotta mottójának Szabó Kornél, a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. ügyvezetője. A zalaszentgróti vállalkozás mezőgazdasági tevékenységének része a Jó Gazda Program, amelynek keretében aktuális és hosszú távra szóló tanácsokat ad a térségben gazdálkodóknak.

Szabó Kornél személyes érdeklődése a mezőgazdáság iránt családi indíttatáson alapult, és végül foglalkozásaként választotta.

Szabó Kornél: a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. fő célja a Jó Gazda Program folyamatos fejlesztése
Fotó: Bella Huba
– Közel tizenkét esztendeje foglalkozom helyspecifikus gazdálkodással és precíziós mezőgazdasági szolgáltatásokkal. Akkor költöztem haza Budapestről, és a családi vállalkozásban kezdtem el dolgozni. De valójában 2007 környékén kezdtünk el arról beszélgetni édesapámmal, mi lenne, ha a családi cég életében is részt vennék. Úgy döntöttünk, próbáljam ki magam ezen a területen, és az alapján eldöntöm, hogy tovább szeretném-e vinni az üzletet vagy sem. Így kezdtük el a közös munkát. Közben elvégeztem a mezőgazdasági mérnök szakot Keszthelyen. A vállalkozás vezetését 2 éve vettem át teljes egészében, vagyis sor került nálunk a generációváltásra.

Édesapám azóta főleg a fejlesztésekkel, a kísérleti területek koordinálásával és szakmai kérdésekkel foglalkozik, azonkívül nélkülözhetetlen tanácsokkal segíti mindennapi operatív munkámat.

A zalaszentgróti cég története azonban ennél hosszabb időre nyúlik vissza.

– Cégünket 1991-ben alapították szüleim és nagyszüleim. Ma tizenöt főt foglalkoztat a családi vállalkozás. Eredetileg inputanyag-kereskedelemmel és integrálással kezdtünk, de már 13 éve foglalkozunk precíziós gazdálkodással. Ezeket a szolgáltatásainkat cégünk Jó Gazda Programja keretében nyújtjuk. A program egy távérzékelő- és földi szenzoradatok elemzésére, valamint helyspecifikus ada­tokra, például talajminták laboratóriumi vizsgálatára alapozott precíziós szaktanácsadási rendszer. Foglalkozunk mezőgazdasági térinformatikai szoftverek értékesítésével és személyre szabásával (Ag Leader SMS, illetve Agfiniti).

A program fejlesztése során vizsgálni kezdtük a fajták és műtrágyák kölcsönhatását, és arra a következtetésre jutottunk, hogy belevágunk az egyedi mikroelem-bevonatos műtrágyák előállításába,

ugyanis a piacon nem találtunk nekünk megfelelő összetételű és ár-érték arányú műtrágyát. Így létrehoztuk a Sileno műtrágyacsaládot, amiben az alap műtrágyaszortimenten felül talaj- és növényspecifikus starter- és fejtrágyákat is kínálunk ügyfeleinknek. Akár táblára szabva is vállalkozunk egyedi összetételű műtrágya gyártására. Később, partnereinkkel közösen, Sileno bemutatófarmokat hoztunk létre, ahol műtrágya- és fajtareakciós, valamint precíziós gazdálkodási kísérleteket végzünk. Ma már közel 15 ezer hektárt művelnek partnereink a Jó Gazda Program keretében, akiknek külön tanácsadócsapat áll a rendelkezésére.

Tápanyag-kijuttatási térkép

Szabó Kornél szerint is világszerte hatalmas változások zajlanak az agráriumban, és ezekhez a változásokhoz a lehető leghamarabb alkalmazkodni kell.

– Mindig is kihívások sokaságával nézett szembe az emberiség, hiszen a körülöttünk lévő világ, a környezetünk folyamatosan változott, amihez mindig is alkalmazkodnunk kellett. Az egyik legnagyobb kihívás jelenleg a klímaváltozás, a csapadék mennyiségének, eloszlásának és intenzitásának ezzel járó változása, illetve a népességrobbanás és az urbanizálódás.

Mindig is kihívás volt az egyre nagyobb közösségek minél több és minél változatosabb élelmiszerekkel való ellátása, a lehető legkisebb energiabefektetéssel.

Gondoljunk csak arra, amikor a kezük helyett ásóbotot kezdtek használni az elődeink, vagy amikor az ökrök erejét vetették be igavonásra a saját erejük helyett, majd amikor az állati erőt felváltották a gőzgépek! Emlékezzünk vissza az 1900-as évek elején megjelent hibridekre, vagy a műtrágyázási-kemizálási forradalomra!

Az ipari forradalom felől megközelítve a kérdést, a 19. század óta három nagyobb gépesítési forradalom zajlott le a mezőgazdaságban.

Ezeknek köszönhetően a kézi vetéstől és az ökrök vontatta mezőgazdasági gépektől indulva, a traktorokon és különböző modern munkagépeken keresztül az egyre intelligensebb gépekig és gépkapcsolatokig jutottunk. A mezőgazdaság harmadik ipari forradalmát az elektronika mellett a műholdak Föld körüli pályára állítása, az automatikus kormányzási és flottakövetési rendszerek megjelenése, a precíziós munkagépvezérlés kifejlesztése, a kommunikációs protokollok szabványosítása (ISOBUS), mezőgazdasági térinformatikai programok, farmmenedzsment-programok és GIS-adatgyűjtő rendszerek elterjedése jellemezte. Ezek képezik a precíziós gazdálkodás alapját.

A negyedik forradalomban, aminek Magyarországon még csak a hajnalán vagyunk, a precíziós gazdálkodási technológiák egyre jobban elterjednek.

Például a nemzetközi piacon már 2010 után megjelentek olyan vezeték nélküli adatforgalmazásra képes, a wifivel és Bluetoothszal hálózatba köthető gépek, amelyek felhő alapú szolgáltatásokat használtak.

A közeljövőben idehaza is egyre jobban integrált big data rendszerek alakulnak ki, az „okos technológiák” és a rájuk alapozott automatizmusok mindennapossá válnak a mezőgazdasági termelésben. Tehát a technológiai fejlődés a mezőgazdaságban is megállíthatatlan. Kiemelt szerepet kap benne a dróntechnológia. Az adatgyűjtés, -feldolgozás és -kiértékelés, az adatvezérelt döntéstámogatási rendszerek megkerülhetetlenné válnak. És akkor még nem ejtettem szót a nem túl távoli jövőben a gyakorlatban is megjelenő mezőgazdasági robotokról, vagy a Digital Farming 5.0-ról. Ezek a technológiák egyre kevesebb emberi beavatkozást igényelnek majd, és jelentősen megkönnyítik a gépkezelők, a felhasználók munkáját. Ugyanakkor szakképzett, hozzáértő munkaerőre mindig is szükség lesz, hiszen valakinek meg kell írnia és finomhangolnia kell a szoftvereket, és a robotokat felügyelni és szervizelni kell.

A Jó Gazda Program a mindenkori legfejlettebb technológia használatában és követésében segít a gazdálkodóknak.

– E program kidolgozásával és továbbfejlesztésével az a célunk, hogy a táblák, sőt, a táblákon belüli termőzónák adatainak (talajvizsgálat, várható biomasszatömeg, a termesztett növényzet távérzékeléssel és földi szenzorokkal szerzett adatai, hozamok, fajta- és műtrágyareakció-kísérletek eredményei stb.) sokrétű elemzésével, komplex, költséghatékony, minél több nyereséget hozó, ugyanakkor környezetkímélő növénytermesztési technológiát tudjunk nyújtani a partnereinknek. A program része a termőhelyre adaptált, növényspecifikus, differenciált vagy táblaszintű tápanyag-utánpótlás, egyedi összetételű mikroelem-bevonatos műtrágyák gyártása, a talajok pH-értékének és szerkezetének javítása, valamint jó tápanyag-reakciójú fajták vagy hibridek termőhely-specifikus ajánlása. Ezen a téren a mai napig nagy hiányosságokat látunk Magyarországon.

Hazánk versenyképességének javításához, a fajták genetikai potenciáljának maximális kihasználásához nem elég jó gépek és eszközök használata – tudni is kell azokat okszerűen használni.

Tábla- és növényspecifikusan kell optimalizálni a tápanyagellátást, és növelnünk kell a tápelemek felvehetőségét. Véleményünk szerint ezt csak talaj- és növényspecifikus, a növények sajátos igényeit kielégítő egyedi műtrágyákkal, talajjavítással, illetve a heterogén területek megfelelően, differenciált módon való kezelésével lehet megvalósítani.

Szabó Kornél és családi vállalkozásuk célja a Jó Gazda Program folyamatos fejlesztése.

– Ezt a programot fejleszteni kívánjuk a piacon megjelenő újabb és újabb technológiák – műholdas és drónos adatfelvétel és monitoring, precíziós gazdálkodást szolgáló adatelemzés – tesztelésével, alkalmazásával, saját üzemi kísérletek beállításával, illetve a programunkat választó innovatív gazdálkodók egyedi műtrágyákkal való ellátásával.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Éghajlatváltozás miatti módszerváltás a metszésben

Sicz György nyugdíjas békéscsabai kertészmérnök a gyümölcsfái metszését két részben ütemezi be, mivel a most látható jó virágrügy berakódást egy késői fagy megritkíthatja. A klímaváltozás miatt érzékelhető időjárási anomáliák, a rövid időn belül bekövetkező nagy hőmérsékleti különbségek miatt erre számítani kell…

Értéktőzsde: Elindult a jegyzés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában február 22. óta újra jegyzik a takarmánykukoricát (ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica). A pénzügyi befektetők 74 000 forint/tonna áron kereskedhettek a terménnyel (2021. májusi lejárat) és február 25-ig két szerződést kötöttek.

Jelentősen bővül az ökológiai gazdálkodás területe Magyarországon

Világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfőn az MTI-vel.

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.

Magyarország lemaradt a drónok üzleti célú hasznosításában

Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.

Az almatermesztés karbonlábnyoma

A digitális formában megrendezett Interpoma Connect tanácskozáson hangzott el Massimo Tagliavini és Damiano Zanotelli előadása az alma szén-dioxid-lábnyomáról. Utána pedig tanácsokat is adtak a szakemberek, hogy miként lehet csökkenteni az ágazat környezetre gyakorolt káros hatását.

Mobil, napelemes, precíziós szarvasmarha-etető

A Super SmartFeed egy napelemes, automatizált szarvasmarha-etető, amely bármilyen méretű és korú szarvasmarha vagy juh etetésére használható.

A legújabb tárolási módszerek

A koronavírus-járvány miatt fölértékelődött az élelmiszerbiztonság, aminek egyik fontos tényezője a megfelelő tárolás. Számos módszert dolgoztak ki a gyümölcsök minél hosszabb eltartására, a szabályozott légterű hűtőtárolás az 1950-es évek óta bevált gyakorlat.

Intelligens metszőrobot

A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.