Back to top

Számvetés és előretekintés Kárpátalján

Kárpátalján a hajtatással foglalkozó kertészetekben már javában zajlanak a tavaszi előkészületek. Annak ellenére elkezdődtek a munkálatok, hogy az előttünk álló idénnyel kapcsolatban továbbra is sok a bizonytalanság a termelők körében. A családi gazdaságok irányítói igazából nem hagyatkozhatnak másra, mint a mögöttünk hagyott rendkívüli év tapasztalataira, eredményeire és kudarcaira.

Ezeket elemezve próbáltak a jövőbe tekinteni a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének égisze alatt tevékenykedő falugazdászok – egy kiszámíthatóbb és tervezhetőbb év reményében.

A piacokra egész évben a visszafogott kereslet volt a jellemző

Barkaszi Ferenc, tóháti termelői kistérség:

– A 2020-as esztendő több szempontból is rendhagyónak nevezhető. Az év tavaszán bevezetett karantén-intézkedések, többször visszatérő, erős tavaszi fagyok, szélviharok, később aszályok és özönvizek nehezítették vagy tették tönkre sok ukrajnai mezőgazdasági vállalkozó múlt szezonját.

Akik viszont szerencsésebbek voltak, kiugróan sikeres idényt zárhattak végül, mivel az értékesítési árak tavasztól ősz végéig jóval a korábbi évek átlaga fölött alakultak.

Ebből a szempontból tényleg különleges volt 2020, mert az utóbbi időkben inkább az a megszokott, hogy a piacokon hatalmas a túlkínálat. Ennek legfőbb oka: a helyben termelt áru jelentősen több, mint amennyit a helyi frissáru-piacok fel tudnának venni.

Még jól emlékszünk rá, milyen rosszul indult az esztendő a hajtatással foglalkozó zöldségtermesztők számára.

– A szigorú tavaszi karantén a fóliás retek piacát derékba vágta, mivel a hágón túlról nem jöttek a nagybani felvásárlók, de még a bezárt helyi kis piacok viszonteladói sem, ezért rövid időn belül hatalmas túlkínálat alakult ki, ami csakhamar az önköltség alá vitte a felvásárlási árat, és örülhetett a gazda, ha nem maradt a nyakán a sok munkával, energiával, kockázattal előállított primőr.

Ősszel pedig a sok csapadék okozott jelentős problémákat.

– A nem éppen jókor jött égi áldás a kukorica betakarítását megnehezítette, és a kalászosok vetését is sok helyen lehetetlenné tette.

Aki nem készítette elő a földjét időben, az lemaradt az ősziek vetéséről.

Sokan a kukorica után szerettek volna vetni kalászost, de ez még a tavaszi kalászosokkal is nehezen lesz kivitelezhető, mivel az őszi szántások is nagyon rossz minőségűek. Már most is látható, hogy Kárpátalján hiány lesz gabonafélékből, pedig tavaly is jelentősen kevesebb termett belőlük a szükségesnél.

Aratás előtt és a kalászosok betakarításakor az ungi termelői kistérségben is komoly kihívásokkal kellett szembenézni a földműveseknek, mondta el a Magyar Mezőgazdaság tudósítójának Kovács Árpád:

– A búza, az árpa és a tritikálé éréskor nagyon nem tolerálta a bőséges csapadékot, hisz ezeknek a növényeknek ilyenkor igazi száraz, nyári melegre van szükségük.

Az esős időjáráskor már a zöld kalász is ki volt téve a fuzárium támadásának.

Aki néhány alkalommal nem védte a növényt a gombás betegedésekkel szemben, az a gazda bizony pórul járt, be kellett érnie a 3–3,5 t/ha terméssel, ami jószerével még a ráfordításokat sem fedezte. Akik viszont megfogadták a falugazdászok tanácsait és szakszerűen használták a növényvédő szereket, azok 6–6,5 t/ha termést takarítottak be.

Viszont a burgonyatermesztők nem panaszkodhattak az elmúlt évben – legalábbis azok, akik meg tudták menteni az ültetvényüket a fitoftórától. Egész évben stabil keresletet figyelhettünk meg a kárpátaljai piacokon erre az alapvető élelmiszerre, ami valójában a belső-ukrajnai szélsőséges időjárással magyarázható. Onnan ugyanis sokáig nem jött az utánpótlás.

Ha bőviben vagyunk a csapadéknak, akkor szép a káposztatermés, ami 2020-ban újra bebizonyosodott. Ebből a terményből egész évben túlkínálat volt a jellemző.

A helyzetet tovább rontotta a hágón túlról nagy tömegben ide érkező áru. Őszre csupán 3–4 hrivnyára csökkent a felvásárlási ára, ami az önköltséget is alig fedezi, a piacra szállítás költségeiről nem is beszélve.

Fotó: Rimóczi Irén
A kukorica termése a foghíjas és elhúzódó kelés ellenére is jól sikerült, és az ára is nagyon kedvezően alakult. A hajdina is bőséges termést hozott, de mivel a hideg tavaszi időjárás miatt csúszott a vetése, ezért ősszel, a rossz idő beálltával nagyon nehézkes volt a betakarítása. Egyértelmű, hogy a 2020-as év a szántóföldi növények közül a kukoricát termelőknek hozta a legtöbb bevételt. Ennek oka a kukorica világpiaci árának emelkedése, ami összefügg az egész évben aszályos belső-ukrajnai időjárással.

A koronavírus 2020-as megjelenése egy sor problémát vetett fel.

Az ellene való védekezés következtében tavasszal csökkent a kereskedelem intenzitása, egyáltalán az egész szezonra visszafogott kereslet volt jellemző. Ez érthető, hisz a korlátozások miatt csökkent a lakosság jövedelme, sokakat csupán részmunkaidőben foglalkoztatott munkaadójuk. A vásárlóink jelentős részét kitevő nyugdíjasoknak pedig nagyon meg kell nézniük, mire költik kevéske havi járandóságukat. Ez sajnos az idén sem lesz másként.

Miként emlékeznek majd a szőlősgazdák a mögöttünk hagyott esztendőre? – kérdezte tudósítónk Pái Béla növényvédelmi szakembert.

– A szőlész-borászoknak igencsak meg­­próbáltató évük volt. A sok csapadék nagyon erős járványokat generált! Minden gombás betegség egyszerre támadta a szőlőt, de közülük is a legtöbb kárt a feketerothadás, a szürkerothadás és a lisztharmat okozta, amit még direkttermő fajtákon is megfigyelhettünk.

Csak a legkiválóbb, legprecízebb szakemberek tudták megmenteni a szőlőt.

De a hűvös évjárat a szokottnál alacsonyabb beérési mustfokokat és esetenként vadabb savakat produkált. A megcsappanó turizmus miatt sok bor maradt eladatlan, ami a komoly jövedelemkimaradás mellett további tartályok, hordók beszerzését tette szükségessé az újbor elhelyezéséhez. Ez újabb kiadásokkal járt. Az ágazat szereplői abban reménykednek, hogy idén jobb szezonjuk lesz.

Tavaly rájárt a rúd a gyümölcskertészekre is. Több helyen a virágzáskor érkezett komoly fagyok vitték el a termést a gyümölcsösökben. Tovább tetézte a bajt, hogy a hűvös idő miatt a méhek sem járták megfelelően a virágzó fákat, így a fagy által nem károsított virágok jelentős része megporzás nélkül maradt. Kárpátalján a szabadföldi szamóca 75 százaléka megsemmisült a termés kötődésekor jelentkező fagyok következtében.

Érzékeny veszteséget szenvedtek a dióültetvények, különösen azok, amelyeket néhány évvel ezelőtt telepítettek.

Akadt köztük jónéhány olyan is, ahol kétszer fagy­tak le a virágkezdemények és az új hajtások. A diófákat amúgy is igen agresszív gombabetegségek támadják. Ezek ellen csak a komplex védekezés a hatásos, amit a termelők egy része most próbál elsajátítani.

Barkaszi Ferenc foglalta össze lapunknak, hogy összességében milyen a ter­mesztési kedv a kárpátaljai gazdák körében:

– A termeléshez szükséges inputanyagok (műtrágya, vegyszer, vetőmag, egyéb) árának növekedése, a termőföldek emelkedő bérleti díja és az egyre szélsőségesebb időjárás rákényszeríti a termelőket, hogy minél szakszerűbben, költséghatékonyabban és egyre intenzívebben termeljenek.

Ennek főbb akadálya a korlátozottan rendelkezésükre álló saját tőke és szakismeret, valamint az állami támogatások teljes hiánya.

Sokat javítottak a helyzeten az Egán Ede Alapítvány támogatásai, de a feldolgozóipar és a tárolókapacitás fejlesztése nélkül továbbra is kényszerpályán maradnak, kiszolgáltatottak lesznek a termelők. Évről évre kiszámíthatatlanabb, hogy éppen mire van kereslet, ezért az átlagos kárpátaljai termelő igyekszik több lábon állni. Ennek viszont az az ára, hogy szét­aprózódik a termelés, ezért komolyabb fejlesztésekre nem futja.

A zsenge, még zöld termésből befőtt is készülhet
Fotó: wikipedia

Az utóbbi időben a jól gépesíthető szántóföldi monokultúrákat termesztő gazdaságok fejlődtek a leglátványosabban, de őket is egyre jobban kiszorítják a földekről a homályos tulajdoni hátterű multimilliárdos agrárholdingok, amelyek busás bérleti díjakat ígérve vadásznak a földjeinkre.

Azt, hogy mit hoz a jövő, lehetetlen pontosan megjósolni, de aki mindmáig kitartott, az nem adja fel, és óvatos bizakodással néz a jövőbe! Másként az egésznek nincs is értelme.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

Tűzszünet vagy békekötés? Közös platformon a németországi áruházláncok és gazdák

Se szeri se száma nem volt mostanában Németországban az áruházláncok elleni gazdatüntetéseknek, mi is beszámoltunk néhány esetről, amikor éjszaka traktorokkal torlaszolták el a logisztikai központok bejáratát valamilyen aktuális sérelem miatt a környékbeli termelők. Ha minden jól megy, akkor ennek most vége szakadhat, és új fejezet nyílhat az agrárium, illetve a kereskedelmi láncok kapcsolatában.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Értéktőzsde: Elindult a jegyzés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában február 22. óta újra jegyzik a takarmánykukoricát (ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica). A pénzügyi befektetők 74 000 forint/tonna áron kereskedhettek a terménnyel (2021. májusi lejárat) és február 25-ig két szerződést kötöttek.

Ugrólovak sérülésmentesen

A World of Showjumpingon jelent meg egy érdekes cikk dr. Jan-Hein Swagemakers tanácsaival, aki 2009-től a német díjugratócsapat állatorvosa, FEI-állatorvos, saját klinikával is rendelkezik, emellett ló-kiropraktőr is. Arról beszélt, hogyan lehet elkerülni egy kis odafigyeléssel az amúgy nagyon gyakori, tipikusan az ugrólovakat veszélyeztető sérüléseket.

Jelentősen bővül az ökológiai gazdálkodás területe Magyarországon

Világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfőn az MTI-vel.

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.