Back to top

Biostimulátorok - Kevesebb víz és tápanyag is elég

Új megközelítéssel készül a biostimulátorok piacára lépni a holland Van Iperen International és az olasz LandLab, termékfejlesztésüket az Európai Unió Life programja támogatja. A Plants for Plants® (P4P) programban létrehozott biostimulátorokat próbáltak ki 2020-ban Európa különböző vidékein, más-más kertészeti kultúrákban.

A biostimulátorok zöme aminosavakat, huminsavakat vagy algakivonatokat tartalmaz, amivel a fejlesztők szerint az a gond, hogy nehéz követni a termék elkészülésének útját a kiindulástól, illetve más iparágak melléktermékeit dolgozzák föl.

A kiinduló alapanyagok sem biztos, hogy fenntartható forrásból származnak, továbbá a késztermékek stabilitása sem megbízható.

Éppen ebből a problémából indult ki a nemzetközi kutatógárda, ugyanis a projektben a Van Iperen International és a LandLab mellett az Euro Liquids, a The James Hutton Institute, a Padovai Egyetem és a Firenzei Egyetem vett részt. Miután meghatározták a megoldandó problémát, egy standardizált növényi komplexet rendeltek hozzá, ami gyógyírt jelenthet rá. A következő lépés annak a megtalálása volt, hogy ezt a növényi komplexet melyik növényből lehet kivonni és milyen módszerrel. A kivont hatóanyagból aztán megbízható készterméket kellett fejleszteni és ipari méretekben gyártani, amihez az adott növények üzemi, biológiai termesztése adja az alapanyagot.

Általában virágzás körül javasolt a biostimulátorok használata

Ez a termékfejlesztési rendszer tehát termesztett növényeken alapul, így fenntartható, ellenőrizhető és megújítható, a belőle származó hatóanyag-komplex pedig jól ismert a hatásaival együtt.

A kifejlesztett termékeket 10 év kutatómunka után, 2019-ben kezdték üzemi méretekben kipróbálni különböző terményeken és éghajlati körülmények között.

Hollandiában burgonya, szamóca és alma, Franciaországban szőlő, kajszi és dinnye, Olaszországban szőlő, paradicsom, padlizsán, saláta, sárgadinnye és gabona, Horvátországban alma, szamóca, Lengyelországban búza és burgonya termesztésében használták. Összesen hét országban 30 kísérlet folyt, amiből 24-et értékeltek eddig. Közülük 18 zárult sikerrel, négyben nem sikerült különbséget kimutatni a hagyományos termesztéstechnológiával szemben, kettő pedig nem hozott eredményt.

Tavaly hét országban, összesen 40 hektáron 16 terményt vontak be a kísérletbe, amiben az LL002, az LL004 és az LL017 jelölésű termékeket értékelték. Ezek a biostimulátorok sorban a vízfelhasználást, a foszforfelvételt, illetve a terméskötődést teszik hatékonyabbá. Az eredmények magukért beszélnek:

Finnországban és Hollandiában burgonyára találták nagyon ígéretesnek az LL002 készítményt, ugyanis úgy értek el 7-18%-kal több termést, hogy közben magasabb lett a burgonya keményítőtartalma és 30%-kal kevesebb foszforműtrágyát használtak hozzá.

Száraz évjáratban a biostimulátor átsegíti a növényeket a szárazságstresszen és öntözés nélkül is nagy hozam érhető el.

Átsegíti a növényeket a száraz időszakon

Görögországban hajtatott paradicsomban az LL004 „foszforkiváltó” biosti­mu­látort próbálták ki. Négy alkalommal juttatták ki 10 literes hektáronkénti adagban a tápoldatozó rendszeren keresztül, és arra voltak kíváncsiak, hogy ez a kezelés helyettesíti-e a 30%-kal kevesebb foszforműtrágyát. A válasz egyértelmű lett, mindkét kísérleti területen 200 tonna paradicsomot takarítottak be egy hektárról. Ugyancsak Görögországban kukoricában az LL002 vízfelhasználást segítő készítmény hatásosságát vizsgálták. Lombtrágyaként juttatták ki először a kukorica 8-10 leveles állapotában, majd két héttel később, 9 literes hektáronkénti adagban. A termés 2,5%-kal lett több a kezelés hatására.

Franciaországban kajszi, szőlő, kukorica és napraforgó esetében próbálták ki a készítményeket.

Kajsziban a Ninja volt a kísérleti fajta, rózsaszín bimbós állapotban, teljes virágzásban és kötődés után juttatták ki az LL004 készítményt az öntözőrendszeren keresztül 13,33 literes adagban, miközben a foszforadagot 30%-kal csökkentették. A kezeletlen kontrollhoz képest 41%-kal több termést takarítottak be, és a kívánatos gyümölcsméret (2A és 3A) aránya is nagyobb volt. Ráadásul az érés is korábban kezdődött a kezelt területen.

Termesztett növényekből származó anyagokat tartalmaznak az új biostimulátorok

Kukoricában csökkentett öntözés mellett próbálták ki az LL002 készítményt, amit két alkalommal permeteztek ki 9 literes hektáronkénti adagban, az öntözővíz mennyiségét ugyanakkor 16%-kal csökkentették. A kontrollban elért 15 tonnás terméshez képest 16,7 tonnát takarítottak be a kísérleti területről.

Hollandiában tavaly körtét kezeltek az LL004 készítménnyel, rügyfakadástól kezdve négy alkalommal, 7 napos intervallumokban, hektáronként 10 literes adagban, és a foszforműtrágya adagját 30%-kal csökkentették.

A betakarított termés nem egészen 24%-kal haladta meg a kontrollt, és a Brix-értéke 12,88 volt a kontroll 12,08-hoz képest.

Olaszországban sárgadinnyében csak negyedével vették vissza a foszforműtrágya adagját a kísérlethez, amiben négy alkalommal juttatták ki az LL004-et: két héttel ültetés után, majd hetente, 10 literes hektáronkénti adagban. A termés mennyisége 13%-kal haladta meg a kontrollt, de ennél is nagyobb előnye volt a kezelésnek, hogy az első szedéskor 66%-kal több dinnyét tudtak betakarítani, mint a kontrollsorokban.

Burgonyában több termés és nagyobb keményítőtartalom lett az eredmény

Horvátországban szamócában a termés mennyisége 30%-kal kevesebb foszfor és az LL004 adagolása mellett nem változott, tehát a termék láthatóan hatással volt a tápanyag-felhasználásra, különben a termés mennyisége csökkent volna.

A kísérletekről a P4P Klubban résztvevő termesztők közvetlenül tájékozódhattak, tavaly februárban és az első negyedévben még sikerült találkozókat szervezni, aztán a digitális kapcsolattartásra kellett áttérni.

2021-ben a Van Iperen International es az olasz kutató-fejlesztő csapat, a LandLab tovább folytatja a kísérleteket. Csak Európában 120 kísérletet terveznek, 18 országban és 25 növényen. Ez összesen megközelítőleg 650 hektárnyi területet fog lefedni, 16-szor többet, mint tavaly. Terveik szerint 2021 végére befejeződik a termékek regisztrálása egy uniós tagországban, így a kölcsönös elismerés révén az egész közösségben használhatóvá válnak. Ha minden jól megy, jövő tavasszal kerülhetnek kereskedelmi forgalomba az új biostimulátorok.

A Plants for Plants® projekt az Európai Unió LIFE (LIFE18 ENV/NL/000043) program társfinan­szí­rozásának segítségével jöhetett létre.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

Tűzszünet vagy békekötés? Közös platformon a németországi áruházláncok és gazdák

Se szeri se száma nem volt mostanában Németországban az áruházláncok elleni gazdatüntetéseknek, mi is beszámoltunk néhány esetről, amikor éjszaka traktorokkal torlaszolták el a logisztikai központok bejáratát valamilyen aktuális sérelem miatt a környékbeli termelők. Ha minden jól megy, akkor ennek most vége szakadhat, és új fejezet nyílhat az agrárium, illetve a kereskedelmi láncok kapcsolatában.

Éghajlatváltozás miatti módszerváltás a metszésben

Sicz György nyugdíjas békéscsabai kertészmérnök a gyümölcsfái metszését két részben ütemezi be, mivel a most látható jó virágrügy berakódást egy késői fagy megritkíthatja. A klímaváltozás miatt érzékelhető időjárási anomáliák, a rövid időn belül bekövetkező nagy hőmérsékleti különbségek miatt erre számítani kell…

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

A Mecsek oldalában virágzik a mandula

Az idei nagyon enyhe tél melegrekordokkal búcsúzott február 26-án, az első tavaszi hétvégére viszont visszatér a tél. Milyen állapotban várják a gyümölcsfák a fagyokat? A legmelegebb hazai termőtájakon gazdálkodókat kérdeztük. Pécs környékén és a Balaton déli partján a kajszi rózsaszín bimbós állapotban van, a Mecsek oldalában virágzik a mandula.

Értéktőzsde: Elindult a jegyzés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában február 22. óta újra jegyzik a takarmánykukoricát (ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica). A pénzügyi befektetők 74 000 forint/tonna áron kereskedhettek a terménnyel (2021. májusi lejárat) és február 25-ig két szerződést kötöttek.

Jelentősen bővül az ökológiai gazdálkodás területe Magyarországon

Világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfőn az MTI-vel.

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.