Back to top

Gondolatok a palántanevelésről

A zöldségeskertek félintenzív-intenzív változataihoz kora tavasztól kezdve használunk az állandó helyre vetett növények mellett palántáról nevelteket is.

A helyrevetéssel szemben a palántázás koraiságot hoz, a többször szedett zöldségféléknél általában hosszabb szedési időszakot, ami nagyobb hozamot is jelent. Ehhez azonban az szükséges, hogy megfelelő fejlettségű, egészséges palántákat ültessünk jól előkészített talajba, jókor, és utána is folyamatosan gondozzuk a növényeket.

A palántanevelés során a növényeket a végleges helyüknél védettebb körülmények között neveljük, a kinti hideg vagy hűvös időszakban melegebb helyen tartjuk, vagy a nyári szabadágyas változatnál, ha kell, árnyékoljuk vagy gyakori öntözéssel hűtjük őket.

A növényeket egymáshoz közel neveljük, hiszen méretüknél fogva még nincsen akkora térigényük, mint majd a terméshozás időszakában lesz.

A kisebb helyen általában könnyebb (és olcsóbb) az optimális körülmények kialakítása, és jobban oda is tudunk figyelni a növényekre. Kétségtelen azonban, hogy drága (különösen, ha fűtenünk kell a növényeknek) és a helyrevetésnél jóval munkaigényesebb megoldás.

A konyhakert tervezésénél mérlegelnünk kell a palántaültetéssel járó előnyöket és hátrányokat, valamint azt, hogy van-e lehetőségünk és érdemes-e saját magunknak megnevelni a palántákat.

A tápkockás palántanevelés általában jó minőséget biztosít, de házilag nehéz tápkockát készíteni
Állandó helyre vetés esetén a növények gyökérzete mélyebbre hatol a talajban, mint palántaneveléskor, mert utóbbinál a főgyökér megszakad a növények átültetése során. Amennyiben a palántaneveléskor tűzdelést (pikírozást) is alkalmazunk (szikleveles-első lombleveles korban kiszedjük az addig igen sűrűn nevelt növényeket a magvetőföldből, és tálcába, cserépbe, pohárba ültetjük azokat, vagy amibe végül a palántákat neveljük), a főgyökér végét, ha nem szakadt el, tudatosan visszacsípjük, hogy erős, elágazó, „bojtos” gyökérzetet kapjunk, ami behálózza majd az egész földlabdát.

Az ilyen palánták gyorsan és erősen begyökereznek ültetés után, de a folytonosan lefelé növekvő főgyökér hiányában a talaj mélyebb rétegeiben található vizet nem tudják elérni.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a palántázott állományok többszöri öntözést, és összességében több vizet igényelnek a helyrevetetteknél (amit azonban általában nagyobb terméssel meg is hálának).

Amit biztosan nem

Hiába a palántanevelés számos előnye, vannak zöldségfélék, amelyeknél nem használjuk ezt a módszert. A gyökérzöldségek közül például a sárgarépa, a petrezselyem, a pasztinák, a cékla és a retek nem kedvelik az átültetést, és az azzal járó gyökérsérülések éppen a fogyasztott részüket érintik. Petrezselyem esetében azonban, ha nem a gyökeréért, hanem a leveléért termesztjük, akár tűzdeléses palántanevelést is alkalmazhatunk. Emellett a zöldborsó esetében soha nem nevelünk palántát.

A zöldbab sem kedveli az átültetést, korai hajtatáshoz azonban előfordul, hogy cserépben előnevelnek fiatal növényeket – ilyenkor egy cserépbe 5-6 magot vetnek, és 1-1 fészeknyi növényt nevelnek így együtt.

Ezzel elérhető, hogy bár 1-1 – sokszor csak első lombleveles korú – növény gyökere még nem hálózza be eléggé a cserepet, de mivel többen vannak együtt, mégis egyben, a földlabda szétesése, azaz a gyökerek sérülése nélkül kiültethetők a növények. Ezek mellett még a spenót és a sóska az, melyből nem nevelünk palántát – általában azért, mert nem éri meg.

Palántanevelő holland ágy polikarbonát tetővel

A többi zöldségféle esetében – bár különböző gyakorisággal, de – létezik palántaneveléses termesztési változat. Közülük a vöröshagymánál, csemegekukoricánál ritkábban alkalmazzuk ezt a lehetőséget, a többinél gyakrabban, míg az étkezési paprikánál, étkezési paradicsomnál, zellernél szinte kizárólagos szaporítási módnak tekinthető a palántanevelés.

Vegyük vagy mi neveljük?

A kert éves hasznosításának tervezésekor érdemes korán eldönteni, hogy mely növényeket ültetünk majd palántáról, melyeket vetünk helyre, valamint, hogy a palántákat magunk neveljük meg, vagy máshonnan szerezzük be.

Ha nincs hozzá speciális palántanevelő helyünk, a palántanevelés nagyon munkaigényes és kockázatos is lehet.

Egyes esetekben napközben máshol tartjuk a növényeket, mint éjszaka – pl. ha már elég meleg a kinti idő, akár naponta kivisszük a levegőre, majd éjszaka védettebb helyre tesszük, és a növényvédelem sem mindenhol oldható meg.

Az ültetésre kész uborkapalánták

A vásárolt kispiaci palánták időnként irreálisan magas árát számításba véve, legtöbbször nincs esélyünk a házikertben annyi termést nevelni rajtuk, amennyibe a fiatal növények kerülnek – ebben az esetben azért mégis megvesszük őket, hogy később a saját termésünket fogyaszthassuk a kertből. A vásárolt palánták esetében azonban szinte minden fórumon hangoztatják, hogy „bizalmi cikk” – a fajtában, a növények egészségében és terméshozásra való alkalmasságában is csak reménykedhetünk, mert a palántanevelés során alkalmazott hőmérséklet, vízellátás, a szellőztetés, és szinte minden elképzelhető környezeti tényező jelentős hatású a növények kiültetés utáni produkciójára, emellett a palántakorban elkövetett hibák nagy része nem látható első pillantásra.

Sajnos időnként az is kérdéses lehet, hogy valóban a vásárolni szánt fajtát kapjuk-e.

Hol nevelhetjük?

A legfontosabb kérdés, hogy hol neveljük a palántákat? Adottságainktól függően lehet ez a hely melegágy, fóliasátor, üvegház, üvegezett veranda, balkon, vagy akár egy ablak is. Természetesen annál könnyebb szép palántát nevelni, minél jobban ki tudjuk elégíteni a növények környezeti igényeit. Ez általában a termesztőberendezésekben, melegágyakban a legegyszerűbb. Ha nincs más helyünk, mint egy szoba ablaka, az jelentősen leszűkíti a sikeresen nevelhető zöldségfélék körét. A szobai hőmérséklet általában kedvez pl. a paradicsomnak, esetleg a kabakosoknak, de a levegő (különösen, ha radiátor van az ablak alatt) lehet hogy túl száraz. Egy jól fűtött lakásban a fejes salátának például szinte biztos, hogy melege lesz (főként az éjszakai órákban) – megnyúlt, vékony, világoszöld levelű növényeink lesznek.

Ha szobanövényeink is vannak, lehet, hogy azokról kártevő (pl. tripsz, tetű, molytetű) települ át és szaporodik fel a palántáinkon.

A házi palántanevelés során általában legnehezebb az optimálishoz közeli hőmérséklet és páratartalom tartása, valamint ezek összehangolása a fényviszonyokkal. Így mindenképpen ebből a szempontból is meg kell vizsgálnunk a lehetőségeinket.

A palántanevelés hossza, gyorsítása

Cserépbe tűzdelt tojásgyümölcs növénykék
Az is nagyon fontos, hogy egy növénynek milyen hosszú a palántanevelése. Ez általában 4-12 hét közötti időszak. Általánosságban megállapítható, hogy minél hosszabb a palántanevelés, annál inkább megfontolandó megvásárolni a palántát, mert akár a helyigényben, akár fűtési költségben drágának bizonyulhat a saját palánta, valamint a ráfordított figyelmet illetően is. A zeller kelése pl. akár 3-4 hétig is eltarthat, majd tűzdeljük, amivel a növények fejlődése visszaesik, aztán további, viszonylag lassú fejlődést követően, a vetéstől kb. 2-2,5 hónap múlva derül ki, hogy valóban szép palántáink lesznek-e.

Ezzel szemben paradicsompalántát akár 5-6 hét alatt, sőt uborkapalántát még rövidebb idő alatt is nevelhetünk.

Úgy számoljunk, hogy a szakkönyvekben szereplő „profi” palántaneveléshez képest 7-10 nappal hosszabb időre lesz szükségünk. Tűzdelés esetén további egy héttel meghosszabbított palántaneveléssel számoljunk.

A gyorsabb keléshez szinte minden fajnál alkalmazható a magok előáztatása, előcsíráztatása. Előbbi 1-2 órától 1-2 napig tarthat, és általában tiszta csapvizet használunk hozzá. Az előcsíráztatás akár egy hét is lehet, nedves papírba tekerve vagy homokba, esetleg perlitbe keverve a magokat. Előcsíráztatott magokat később már nem tűzdelünk, mert biztosan és gyorsan kikelő növényeket érdemes rögtön a végleges palántanevelő helyre vetni.

Az előcsíráztatásnak legszembetűnőbb pozitív hatása a kabakosokra van – az uborka, a dinnyék és a tökfélék egyébként sem kedvelik a tűzdelést, így a cserepekbe az életképes magokat vetjük el.

Palántatípusok

Cserepes paradicsompalánták
A legegyszerűbb változat a szálas palánta nevelése termesztőberendezés vagy a melegágy talajában, esetleg ládában. De ha csak fajtánként néhány növényt nevelnénk, érdemes a földlabdás palántanevelést választanunk, mert ha a növények egyedileg vannak az edényben, akkor a növekedésükkel szétrakhatók, ha valami miatt nem tudunk időben ültetni, a kész növények tovább eltarthatók lehetnek. Ha nem akarunk tűzdelni, akkor rögtön a végleges palántanevelő helyre vetjük a magokat. Tűzdeléshez vethetünk szaporítóládába, vagy akár konyhában kiürülő műanyag dobozba is (lehetőleg ne átlátszóba) – használhatunk akár margarinos- vagy fagylaltosdobozt. Sűrűn vessünk, és amikor a sziklevelek szétnyílnak, és az első lomblevelek megjelennek, már kezdhetjük is a tűzdelést cserépbe, sejtes tálcába, ládába, vagy akár a konyhában felszabaduló joghurtos/tejfölös poharakba is.

Ne feledjük, hogy mindegyik edénynél gondoskodni kell arról, hogy a fölösleges öntözővíz ki tudjon folyni.

Egy 2-3 dl-es poháron 1-3 lyukat alakítsunk ki.

A palántaföld

A palántaneveléshez vásárolhatunk külön erre a célra készített földkeveréket, vagy magunk is előállíthatjuk azt. Szerves anyagban gazdag, jó víztartó képességű, levegős keveréket érdemes használni, enyhén savanyú, közel semleges kémhatással. A tőzeg vagy kókuszrost alapú keverékekkel a legkönnyebb dolgozni, de kerti földet is keverhetünk komposzttal, perlittel, homokkal, esetleg minimális mennyiségű zeolittal. Ha magunk készítjük a keveréket, és tiszta (nyers) tőzegből indulunk ki, érdemes abba a növények igényein túl több foszfort (szuperfoszfátot) keverni, míg a natúr (ún. nem pufferolt) kókuszrosthoz kalciumot és magnéziumot, mert ezek az elemek megkötődnek a rostokon, és ha nem adunk eleget, nem marad a növényeinknek.

Ha savanyú tőzeget vásárolunk alapanyagnak, azt a semlegeshez közeli pH eléréséhez meszezni kell (legegyszerűbb takarmánymeszet keverni hozzá).

Ezek mellett keverhetünk tápanyagot is a palántaföldbe (speciális műtrágyákból akár az egész palántanevelési időszakra elegendő mennyiséget), vagy választhatjuk azt is, hogy majd fejtrágyázzuk a palántákat.

Kis sejtes hungarocelltálcába vetett uborkapalánták a vetést követő 15 nappal már ültetésre készek

A palántanevelés ápolási munkáiról, a táp­anyag-utánpótlásról, valamint a kiültetés körüli speciális teendőkről a következő lapszámban olvashatnak.

Dr. Slezák Katalin

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

Éghajlatváltozás miatti módszerváltás a metszésben

Sicz György nyugdíjas békéscsabai kertészmérnök a gyümölcsfái metszését két részben ütemezi be, mivel a most látható jó virágrügy berakódást egy késői fagy megritkíthatja. A klímaváltozás miatt érzékelhető időjárási anomáliák, a rövid időn belül bekövetkező nagy hőmérsékleti különbségek miatt erre számítani kell…

A Mecsek oldalában virágzik a mandula

Az idei nagyon enyhe tél melegrekordokkal búcsúzott február 26-án, az első tavaszi hétvégére viszont visszatér a tél. Milyen állapotban várják a gyümölcsfák a fagyokat? A legmelegebb hazai termőtájakon gazdálkodókat kérdeztük. Pécs környékén és a Balaton déli partján a kajszi rózsaszín bimbós állapotban van, a Mecsek oldalában virágzik a mandula.

Jelentősen bővül az ökológiai gazdálkodás területe Magyarországon

Világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfőn az MTI-vel.

Az FMC bemutatja: új hatású rovarölő szer a kertészetben

A kertészetben nagyságrendekkel hatékonyabb termesztés folyik, mint szántóföldön, egy négyzetméteren 20-50, de növényházban 70-100 kilogramm termést is betakaríthatnak. Nagyon célzottan, hatékonyan kell megvédeni a növényeket a fertőzésektől, és lehetőség szerint javítani az erőnlétüket.

Zöldség-gyümölcs: az egyformák közt is válogat a vásárló

A világon megtermelt élelmiszer egyharmada hulladékként végzi. Az élelmiszerpazarlás nem csupán társadalmi, hanem környezetvédelmi gond is: amikor élelmiszer kerül a hulladékba, akkor a megtermeléséhez, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is veszendőbe megy. A termelőknek, kereskedőknek egyaránt érdeke a pazarlás mérséklése, és ezért egyre többet tesznek.

Neveljünk emberméretű fát!

Házikertekben a mai napig leggyakrabban nagyméretű, létrát és mászást igénylő gyümölcsfákkal találkozhatunk. A termés számottevő része emiatt sokszor a fák tetején romlik meg, vagy válik a madarak martalékává. A gyümölcsültetvényekben azonban már jó ideje kisebb, emberléptékű fák kialakítására törekednek, amelyeken hatékonyabban végezhetők el az ápolási munkák és a betakarítás.

A termés negyedét kidobták a drótféreg miatt, ezt nem engedik meg maguknak még egyszer

Kétmillió euró közpénzzel támogatja Ausztria a kutatásokat, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan mértékű drótféregkártétel a burgonyatermesztésben, mint 2018-ban – számolt be róla az AIZ agrárhír-ügynökség.

Indul a szezon – Növényvédelmi előrejelzés 9. hét

A belvizek a talajok művelhetővé válásához még több tavaszias idő kell, a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben azonban már bőven akad tennivaló. A legfontosabb feladat most a metszés és a lemosópermetezés.