Back to top

Biden klímavédő farmokat támogatna

Úgynevezett szénbank létrehozását tervezi a Biden-adminisztráció, amely fizetne a gazdálkodóknak azért, hogy szén-dioxid-megkötő technológiákat alkalmazzanak a talajművelés során. A bank lényegében közvetítőként működne a gazdálkodók és az olyan szennyezők között, akik a számukra meghatározott mértéknél nagyobb kibocsátásukat a földben megkötött szén-dioxid vásárlása révén kívánják ellensúlyozni.

Joe Biden
Fotó: Wikimedia Commons
Ahogy arról a modernfarmer.com cikke beszámol, az elnöknek az amerikai mezőgazdaságra vonatkozó terve politikailag kockázatos és tudományosan vitatható, de mégis ezzel lehet a legnagyobb esélye a sikerre.

Joe Biden elnöknek nagy tervei vannak a klímaváltozás elleni küzdelemben. Már a hivatalba lépése előtt összeállított egy tapasztalt klímaszakértőkből álló csapatot, amely a kabinetjében dolgozik majd, és nyíltan beszélt a nettó nulla kibocsátású jövőről is. Az pedig közismert, hogy az eskütétele utáni első intézkedéseinek egyikeként, az USA visszalépett a párizsi klímaegyezménybe. Pár nappal ezután éghajlattal kapcsolatos nyilatkozatokat tett az olajiparral kapcsolatosan és azt tervezi, hogy a kormány autó- és teherautó-flottája hamarosan teljesen elektromos lesz.

Az elnök már korábban is világossá tette, hogy az amerikai farmereknek kulcsszerepet szán a klímacélok elérésében.

Az elnök azt jósolta, hogy az Egyesült Államok lesz „a világon az első ország”, amely eléri, hogy a mezőgazdasága nettó nulla kibocsátású lesz.

Ez becslések szerint jelenleg az Egyesült Államok összes kibocsátásának tizedét teszi ki. Tom Vilsack volt és leendő agrárminiszter kijelentette, hogy klímakérdésekben a mezőgazdaság „az első és legjobb hely a győzelem megszerzésére”.

Fotó: Wikimedia Commons
Ezt a győzelmet az új amerikai adminisztráció vélhetően egy új „szénbankra” alapozza, amely fizetne a gazdálkodóknak, az erdészeknek és a mezőgazdasági termelőknek, hogy regeneratív mezőgazdaság technológiák és más éghajlatbarát technikák révén tárolják a szenet a talajban. A terv célja, hogy Amerika hatalmas területeit alakítsa szén-dioxid-elnyelőkké, hogy részlegesen ellensúlyozzák az USA által évente kibocsátott közel 7000 megatonna üvegházhatású gázt.

A siker azonban egyáltalán nem garantált: nincsenek tudományos bizonyítékok a bank működtetésének előnyeiről és hátrányairól, illetve

a klímaváltozást tagadó republikánus képviselők is megakadályozhatják a létrehozását, illetve működtetését.

Biden és munkatársai szerint azonban amellett, hogy a bank az amerikai mezőgazdaságot a nulla kibocsátás felé tereli, kinyithatná a kaput az átfogó klímavédelmi program előtt. A lényegében a megkötött és kibocsátott CO2 kereskedelmén alapuló, azt árucikknek tekintő rendszert annak idején az Obama-kormányzatnak nem sikerült bevezetnie, és Biden számára komoly politikai kockázatot jelent.

Ugyan az elnök hivatalosan még nem beszélt a szén-dioxid-bank létrehozásáról, de az USA mezőgazdasági minisztériuma (USDA) megkezdte az előkészítést. A rendszert egy a gazdasági világválság alatt létrehozott intézményre, a Commodity Credit Corporationre alapozzák, amelynek az eredeti célja is a segítségre szoruló gazdák támogatása volt.

Fotó: pixabay.com
Történelmileg az USDA a CCC-t arra használta, hogy a mezőgazdasági termelők jövedelmeit kifizetéssel vagy kölcsönökkel támogassa, ha egy jelentős áruterméket, például kukoricát vagy szóját természeti katasztrófa vagy betegség károsított. A Trump-éra alatt az USDA a CCC-n keresztül juttatott milliárdos szövetségi támogatást a kereskedelmi háborúk, illetve a koronavírus-járvány sújtotta mezőgazdasági termelők számára. A CCC-kifizetések olyan mértékben növekedtek, hogy becslések szerint 2020-ban az Egyesült Államok összes mezőgazdasági jövedelmének 40 százalékát tették ki.

A terv szerint az USDA a CCC-t arra használná, hogy fizessen a gazdálkodóknak minden tonna szénért, amelyet talajukban képesek megkötni, takarónövények, megőrző talajművelés vagy más éghajlatbarát intézkedések alkalmazásával.

Ezek a kifizetések ténylegesen szén-dioxid-hiteleket hoznának létre, amelyeket az USDA eladna olyan vállalatoknak, amelyek ellensúlyozni kívánják saját, előre és az állam által megadott határérték feletti kibocsátásukat. A bank garantálja a mezőgazdasági ágazat számára a szén-dioxid-megkötés tonnánkénti árait, ugyanakkor auditorként is szolgál annak biztosítására, hogy ezek a mezőgazdasági gyakorlatok a kívánt csökkentést eredményezzék.

Fotó: pixabay.com
A szénbank-elképzelés mögött azonban nincs szilárd és megbízható tudományos háttér. A regenerációs technikák, például a takarónövények ültetése vagy a komposzt használata, előnyeit ugyan meghatározták, de nagy különbség van annak tudása között, hogy működik-e valami, és aközött, hogy tudjuk, mennyire jól és meddig működik.

Az ilyen technikák által elért szén-dioxid-csökkentés pontos mennyisége ugyanis nemcsak gazdaságonként, hanem egy-egy farm különböző területein is változik.

A World Resources Institute nevű környezettudományi szervezet tavaly összegyűjtötte ezeket az ismeretlen tudományos tényeket. A csoport aggályai között szerepel az a lehetőség, hogy a talajművelés nélküli gazdálkodás nem lehet olyan hatékony a szén megkötésében, mint azt korábban gondolták:

Még akkor is, ha a technika jelentős mennyiségű szén-dioxidot távolít el a légkörből, ezek az előnyök csak ideiglenesek, mivel ezen gazdálkodók nagy része néhány évente felszántja a talajt, ezzel pedig felszabadítja a tárolt szén nagy részét.

Fotó: pixabay.com

Ha pedig egy farm gazdát cserél, a leendő tulajdonos dönthet úgy, hogy felhagy minden éghajlatbarát erőfeszítéssel, és ismét visszajuttatja a megkötött szenet a légkörbe.

Egyes vélemények szerint ez az egész rendszer arra lenne jó, hogy a farmerek és a nagy kibocsátó ipari üzemek különféle háttéralkukkal a lehető legtöbb állami támogatást szerezzék meg. A bank ugyanis egyfajta piactérré válna, ahol szén-dioxid-megkötő gazdaságok és a CO2-kibocsátó vállalatok a hitelekkel kereskednek.

A Purdue Egyetem kutatása szerint egyébként az amerikai mezőgazdasági termelők kevesebb mint egyharmada ismeri a meglévő lehetőségeket arra, hogy az általuk megkötött szén-dioxidot közvetlenül értékesíthetik magánvállalatok számára – és az ismerőknek is csak kevesebb mint negyede vesz aktívan részt benne. Az átlagos amerikai mezőgazdasági termelő az 50-es éveinek végén jár, közeledik a nyugdíjhoz, tehát nem éppen olyan demográfiai csoport, amely szívesen és gyökeresen megváltoztatná az üzleti tevékenységét.

Vagyis a szénbank megismertetése komoly munkát jelent az USDA számára, ráadásul össze kell kötnie azzal is, hogy a fekete farmerek és más hátrányos helyzetű csoportok is hozzáférjenek a programhoz

– a politika ugyanis prioritássá teszi a minisztérium számára a rasszizmus örökségének kezelését. Ráadásul a kritikusok - köztük demokrata kongresszusi képviselők is - kezdettől fogva jelentős előrelépéseket akarnak látni.

Forrás: 
modernfarmer.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

Zöldülő főváros

Ma már közhely, hogy világunk felgyorsult. Valamennyien tapasztaljuk, hogy mindennapjaink napról napra magasabb fordulatszámon pörögnek, ezzel egy időben gyorsabb tempóban pusztítjuk a természetet is. Világviszonylatban fogynak az erdők, csökken a természetes környezet.

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

A tő mellől a katedráig

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján – ebből öt év tanszékvezetőként –, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet írása. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. Nem véletlen hát, hogy a mai napig szellemileg és testileg friss szakembert szívesen felkeresik fiatal kollégái.

Türelem erdőt terem

Az erdészek összetartók. Erre jó példa az egri Babocsay utca közössége, ahol évtizedek óta több erdészcsalád él barátságban, kinevelve a következő, erdőt tisztelő generációt. Esténként izgalmas eszmecserék folynak a szakma neves képviselői között.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.