Back to top

Ismerkedjünk meg a big data fogalmával

Mi is az a big data, és valójában milyen előnyökkel, kihívásokkal jár az emberek, a vállalkozások és a környezet számára?
Egyre növekszik az elektronikus eszközök használata, és a gyártási folyamatok is egyre inkább digitalizálódnak. Ennek eredményeként minden nap hatalmas mennyiségű digitális adat keletkezik mind a gazdaságban, mind az emberek személyes és szociális tevékenységei által.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az adatok teljes és globális mennyisége 2025-re 530%-kal nő majd 2018-hoz képest.

Az adatok fontos részét képezik az EU digitális átalakulásának. A mesterséges intelligencia, amely egyike az uniós prioritásoknak az adatokra támaszkodik, és fejlődése attól függ, hogy Európában hogyan kezelik az adatokat. A mindennapi életünket és a gazdaságot formáló digitális szolgáltatásoknak szerves részét képezik az adatok. Az Európai Parlament adatvédelmi jogszabályokon dolgozik, hogy az embereknek, a vállalkozásoknak, a helyreállításnak és a zöld átmenetnek is előnye származzon a hatékony adatstratégiából.

Mi az a big data?

A big data kifejezés olyan összegyűjtött adathalmazokra utal, amelyek annyira nagyok és összetettek, hogy új technológiákra, például mesterséges intelligenciára van szükség a feldolgozásukhoz. Az adatok több különböző forrásból származnak. Gyakran azonos típusúak, például több millió mobiltelefon GPS-adatait használják a forgalmi dugók enyhítésére; de kombinálhatóak is lehetnek, például az egészségügyi feljegyzések és a betegek alkalmazás-használata. A technológia lehetővé teszi, hogy ezeket az adatokat nagyon gyorsan, közel valós időben gyűjtsék össze és elemezzék, így jutva új következtetésekre.

Honnan származik a big data? 

Létrehozhatják az emberek mobilalkalmazásokban az interneten - beleértve a közösségi médiát és a kereskedelmi tranzakciókat, e-kormányzati nyilvántartásokat, stb. 

De gépekkel is előállítható, ideértve az okos autókat, gyárakat, GPS-műholdakat és az időjárási adatokat gyűjtő műholdakat stb. 

A big data számos területen nagyszerű lehetőségeket kínál.

Ipar: A big data lehetővé teszi a vállalatok számára az innovációt, akár az emberek szükségleteinek és igényeinek jobb elemzésével, akár teljesen új termékek kínálatával. Az adatok emelhetik a termelékenységet és elősegíthetik a költségek csökkentését is, például az értékesítés vagy karbantartás előrejelzésével az intelligens gyárakban.

Környezet: A műholdas adatok segíthetik a kutatást, és támogathatják az EU-t az üvegházhatást okozó kibocsátások csökkentésében, valamint a természeti katasztrófák, például a tűzvészek megelőzésében és azok kezelésében. Az ipari termelési hatékonyság javításával csökkenteni kell a kibocsátást és a hulladéktermelést.

Egészségügy: A klinikai adatsorok elemzése - péládul az anonimizált egészségügyi nyilvántartások vagy a betegek által az alkalmazásokba bevitt adatok - segítheti a diagnosztika javulását és a gyógyszerfejlesztést és csökkenthetik a költségeket.

Mezőgazdaság: A gazdák a műholdak és az érzékelők adatait felhasználhatják az erőforrások - például a víz vagy a napfény - jobb felhasználására és az alkalmazkodására a változó körülményekhez.

Állami szektor: Az adatok és az elemzések növelhetik a közszolgáltatások hatékonyságát és eredményességét, hogy a polgárok számára testre szabottabb szolgáltatásokat kínáljanak és javítsák az átláthatóságot.

Szállítás: A GPS-ről és a közösségi médiából gyűjtött big data segíthet a forgalmi dugók enyhítésében. A forgalom jobb szabályozása hozzájárul az idő- és üzemanyag-megtakarításhoz, valamint csökkenti a szén-dioxid kibocsátást.

Ha az EU elmulasztja a big data lehetőségeinek kiaknázását, az jelentősebb uniós programok, mint például a zöld megállapodás optimálisnál alacsonyabb végrehajtását jelentheti és negatív következményekkel járhat a fogyasztókra, a vállalkozásokra és a gazdaságra nézve.


 

 

Forrás: 
europarl.europa.eu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

Éghajlatváltozás miatti módszerváltás a metszésben

Sicz György nyugdíjas békéscsabai kertészmérnök a gyümölcsfái metszését két részben ütemezi be, mivel a most látható jó virágrügy berakódást egy késői fagy megritkíthatja. A klímaváltozás miatt érzékelhető időjárási anomáliák, a rövid időn belül bekövetkező nagy hőmérsékleti különbségek miatt erre számítani kell…

Gazdátlan marhák bolyonganak a Földközi tengeren

Két szállítóhajó, fedélzetén több mint 2700 szarvasmarhával bolyong immár két hónapja a Földközi tengeren. A hajók Spanyolországból tartottak Törökországba, ahol megtagadták az állatok kirakodását a kéknyelv betegség gyanúja miatt. A későbbiekben Líbia is elutasította az állatok befogadását.

Jelentősen bővül az ökológiai gazdálkodás területe Magyarországon

Világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfőn az MTI-vel.

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.

Magyarország lemaradt a drónok üzleti célú hasznosításában

Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.

Az almatermesztés karbonlábnyoma

A digitális formában megrendezett Interpoma Connect tanácskozáson hangzott el Massimo Tagliavini és Damiano Zanotelli előadása az alma szén-dioxid-lábnyomáról. Utána pedig tanácsokat is adtak a szakemberek, hogy miként lehet csökkenteni az ágazat környezetre gyakorolt káros hatását.

A brit vetőburgonya hányatott sorsa

A brexit miatt a skót, angol és walesi vetőburgonya-termesztők és -kereskedők továbbra sem tudnak exportálni az Európai Unióba, ami több millió font veszteséget okoz. Az EU ugyanis nem adta meg a harmadik ország státuszt a brit vetőburgonyára, mert az nem „igazodik dinamikusan” a termékre vonatkozó EU-s szabványokhoz.

Népszerű a török paprika

Törökország tavaly 35%-kal több paprikát szállított külföldre, annak ellenére, hogy 111 Európába érkező tételt kifogásoltak a határérték feletti rovarölőszer-maradvány miatt.